{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"\u201cM\u00e9diak\u00e9rd\u00e9s\u201d","html":"Mivel ism\u00e9t felmer\u00fclt a \u201cm\u00e9diak\u00e9rd\u00e9s\u201d, \u00edrni kell r\u00f3la egy k\u00fcl\u00f6n cikket.\n\nMinden nyelvben van sz\u00e1mtalan sok m\u00edtosz. Egy orosz ismer\u0151s\u00f6m szerint pl. az orosz f\u0151nevek neme meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3 hangz\u00e1suk alapj\u00e1n. Term\u00e9szetesen butas\u00e1g ez, egyes orosz f\u0151nevek neme meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3 nagy biztons\u00e1ggal a v\u00e9gz\u0151d\u00e9s\u00fckb\u0151l, m\u00edg m\u00e1sok\u00e9 sehogy: meg kell tanulni \u00e9s k\u00e9sz, m\u00e1s m\u00f3dszer nincs. Egy amerikai ismer\u0151s\u00f6m pedig hat\u00e1rozottan \u00e1ll\u00edtja, hogy a Shakespeare-kori angol sz\u00e9p, m\u00edg a mai amerikai angol cs\u00fanya \u2013 figyelem, nem azt mondja, hogy neki az egyik jobban tetszik, hanem azt, hogy az objekt\u00edv m\u00f3don szebb! Term\u00e9szetesen ez is butas\u00e1g, massz\u00edv \u00f6k\u00f6rs\u00e9g.\n\nA magyar nyelvi m\u00edtoszokr\u00f3l \u00edrtam m\u00e1r egyszer<\/a>.\n\nDe van p\u00e1r konkr\u00e9t p\u00e9lda, amit \u00e9rdemes kiemelni, mert nagyon er\u0151sek ma is.\n\nKiemeln\u00e9k \u00f6t nagyon jellemz\u0151 magyar nyelvi t\u00e9vhitet, majd pedig elemzem a \u201cm\u00e9dia\u201d sz\u00f3 k\u00f6r\u00fcli m\u00edtoszt.\n\n1-es sz\u00e1m\u00fa m\u00edtosz<\/strong>: a l\u00e9tige \u00e9s hat\u00e1roz\u00f3i igen\u00e9v egy\u00fctt germanizmus.\n\n\u00c1ll\u00edt\u00f3lag cs\u00fanya a \u201cmeg van csin\u00e1lva\u201d, \u201cel van int\u00e9zve\u201d t\u00edpus\u00fa kifejez\u00e9s, helyette a helyes \u00e9s a magyaros a \u201cmegcsin\u00e1lt\u00e1k\u201d, \u201celint\u00e9zt\u00e9k\u201d.\n\nA vicces \u00e9rv minderre az a mondat, hogy \u201ca macska fel van m\u00e1szva a f\u00e1ra\u201d.\n\nL\u00e1ssuk csak!\n\nA germ\u00e1n nyelvekben eleve nem l\u00e9tige + hat\u00e1roz\u00f3i igen\u00e9v szerkezet van az id\u00e9zett p\u00e9ld\u00e1kban, hanem l\u00e9tige \u00e9s mell\u00e9kn\u00e9vi igen\u00e9v. L\u00e1sd az angolt, ahol a l\u00e9tige + mell\u00e9kn\u00e9vi igen\u00e9v szerkezet az \u201cis done\u201d, a l\u00e9tige + hat\u00e1roz\u00f3i igen\u00e9v szerkezet pedig az \u201cis doing\u201d \u2013 a magyar hat\u00e1roz\u00f3i igeneves \u201cmeg van csin\u00e1lva\u201d szerkezet az angol mell\u00e9kn\u00e9vi igeneves szerkezet jelent\u00e9s\u00e9nek felel meg! Mif\u00e9le germ\u00e1n hat\u00e1s az, mely egyenesen m\u00e1s sz\u00f3fajt haszn\u00e1l?\n\nS mi a gond a hamis macskafelm\u00e1sz\u00f3s \u00e9rvvel? A \u201cm\u00e1szik\u201d sz\u00f3 intranzit\u00edv, m\u00edg a \u201ccsin\u00e1l\u201d sz\u00f3 tranzit\u00edv. (Tranzit\u00edv = tud t\u00e1rgyat vonzani maga ut\u00e1n.) Az a mondat, hogy \u201ca macska fel van m\u00e1szva a f\u00e1ra\u201d az\u00e9rt hib\u00e1s, mert nem mondhat\u00f3 az, hogy \u00a0\u201cfelm\u00e1szik valamit\u201d, hiszen nem azt mondjuk, hogy \u201cfelm\u00e1ssza a f\u00e1t\u201d, hanem azt, hogy \u201cfelm\u00e1szik a f\u00e1ra\u201d. L\u00e1m, a \u201cmegm\u00e1szik\u201d sz\u00f3 m\u00e1r tranzit\u00edv, mondhatjuk azt, hogy \u201cmegm\u00e1ssza a hegyet\u201d, \u00edgy az is lehet, hogy \u201ca hegy meg van m\u00e1szva\u201d, de figyelem, itt se arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy \u201ca hegym\u00e1sz\u00f3 meg van m\u00e1szva a hegyen\u201d! Ezzel szemben az, hogy \u201cvalaki elint\u00e9zte az \u00fcgyet\u201d helyes mondat, \u00edgy az is helyes, hogy \u201caz \u00fcgy el van int\u00e9zve\u201d.\n\nA \u201cmeg van \u00edrva\u201d \u00e9s a \u201cmeg\u00edrt\u00e1k\u201d k\u00f6z\u00f6tt enyhe jelent\u00e9sk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van, \u00edgy akik azt mondj\u00e1k, hogy csak az ut\u00f3bbi alak a helyes, val\u00f3j\u00e1ban \u00e9ppenhogy szeg\u00e9ny\u00edteni akarj\u00e1k a nyelvet!\n\nHogyan lehetne helyes az, hogy hogy \u201ca macska fel van m\u00e1szva a f\u00e1ra\u201d? \u00dagy hogy hogy \u201ca fa meg van m\u00e1szva a macska \u00e1ltal\u201d, ez helyes mondat, csak \u00e9ppen borzaszt\u00f3an furcsa: a modern magyar nyelv kifejezetten nem szereti a szenved\u0151 szerkezeteket, hacsak nincs ennek valamilyen k\u00fcl\u00f6n jelent\u00e9st\u00f6bblete, mint ahogy ez a \u201cmeg van \u00edrva\u201d mondatban van.\n\nAz ut\u00f3bbi id\u0151ben terjed ez az alak intranzit\u00edv ig\u00e9kn\u00e9l is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sz\u00e9kelyekt\u0151l hallottam, hogy pl. \u201cmeg van \u00e9rkezve\u201d, \u201cel van menve\u201d. Mivel t\u00f6meges, nem tekinthet\u0151 hib\u00e1snak. Lehets\u00e9ges, hogy ez az ut\u00f3bbi sz\u00e1zadban t\u00fals\u00e1gosan leegyszer\u0171sd\u00f6tt magyar igeid\u0151rendszer bossz\u00faja lesz: azaz ism\u00e9t megjelennek egyes kihalt magyar igeid\u0151k.\n\nA mai magyar nyelvben 2 igeid\u0151 van: m\u00falt \u00e9s jelen. A j\u00f6v\u0151 id\u0151 nem tekinthet\u0151 teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 id\u0151nek, a j\u00f6v\u0151t eleve a jelen id\u0151 is kifejezheti. \u00cdgy legfeljebb 2+1 id\u0151r\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk.\n\nEzzel szemben 500 \u00e9ve a magyarban m\u00e9g 7 teljes\u00e9rt\u00e9k\u0171 igeid\u0151 volt: bejezetlen jelen (\u201ccsin\u00e1l\u201d), befejezett jelen \u00a0(\u201ccsin\u00e1lt\u201d), hat\u00e1rozatlan m\u00falt (\u201ccsin\u00e1la\u201d), befejezetlen m\u00falt \u00a0(\u201ccsin\u00e1l vala\u201d), befejezett m\u00falt \u00a0(\u201ccsin\u00e1lt vala\u201d), r\u00e9gm\u00falt (\u201ccsin\u00e1lt volt\u201d), j\u00f6v\u0151 (\u201ccsin\u00e1land\u201d). \u00a0Angolra vagy spanyolra pr\u00f3b\u00e1lva ford\u00edtani kb. ez lesz: csin\u00e1l = does \/ hace, csin\u00e1lt = has done \/ ha hecho, csin\u00e1la = did \/ hizo, csin\u00e1l vala = was doing \/ hac\u00eda, csin\u00e1lt vala = did \/ hab\u00eda hecho, csin\u00e1lt volt = had done \/ hubo hecho (ez gyakorlatilag kihalt alak a modern spanyolban, helyette \u201ehab\u00eda hecho\u201d haszn\u00e1latos), csin\u00e1land = will do \/ har\u00e1.\n\nA j\u00f6v\u0151 id\u0151 a magyarban megsz\u0171nt, hely\u00e9re lett a \u201cfog\u201d + jelen id\u0151 szerkezet. A befejezett jelen pedig minden m\u00falt hely\u00e9re l\u00e9pett. Lehets\u00e9ges, hogy az \u201cel van menve\u201d a befejezett jelen visszat\u00e9r\u00e9se, szemben a csak m\u00falt idej\u0171 \u201celment\u201d alakkal? Sz\u00f3val lehet, hogy hamarosan a macska t\u00e9nyleg fel lesz m\u00e1szva f\u00e1ra!\n\n2-es m\u00edtosz<\/strong>: a suks\u00fck\u00f6l\u00e9s primit\u00edvs\u00e9g.\n\nNem, nem az, ez teljesen szabv\u00e1nyos nyelvj\u00e1r\u00e1si jelens\u00e9g. T\u00e9ny: a magyar irodalmi nyelvben ez hib\u00e1s alaknak sz\u00e1m\u00edt. Az \u00e9rdekess\u00e9g azonban az, hogy szigor\u00faan logikailag n\u00e9zve \u00e9ppen a magyar irodalmi nyelv nem-suks\u00f6k\u00f6l\u00e9se a szab\u00e1lytalan.\n\nL\u00e1ssuk mir\u0151l is van sz\u00f3!\n\nA magyar nyelv saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy az ig\u00e9k jelen idej\u0171, t\u00f6bbessz\u00e1m\u00fa, els\u0151 szem\u00e9ly\u0171 alakj\u00e1ban hat\u00e1rozott (t\u00e1rgyas) ragoz\u00e1sban nincs k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a kijelent\u0151 m\u00f3d \u00e9s a felsz\u00f3l\u00edt\u00f3 m\u00f3d k\u00f6z\u00f6tt. Teh\u00e1t pl. a \u201ccsin\u00e1ljuk\u201d sz\u00f3 jelentheti azt, hogy \u201ccsin\u00e1ljuk meg a feladatot!\u201d, azaz felsz\u00f3l\u00edt\u00e1st \u00e9s azt is, hogy \u201cmegcsin\u00e1ljuk a feladatot\u201d, azaz kijelent\u00e9st.\n\nA \u00e9szakkeleti magyar nyelvj\u00e1r\u00e1sban rendhagy\u00f3 m\u00f3don kialakult egy olyan saj\u00e1tos szab\u00e1ly, hogy a \u2013t v\u00e9g\u0171 ig\u00e9kn\u00e9l legyen megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetve a kijelent\u0151 \u00e9s a felsz\u00f3l\u00edt\u00f3 m\u00f3d \u2013 csak ezekn\u00e9l! A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel l\u00e9nyege: a kijelent\u0151 m\u00f3d\u00fa alakokn\u00e1l \u2013j v\u00e9gz\u0151d\u00e9s lett haszn\u00e1latos, azaz nem ment v\u00e9gbe az a hasonul\u00e1s, ami egy\u00e9bk\u00e9nt v\u00e9gbement felsz\u00f3l\u00edt\u00f3 m\u00f3dban.\n\nA magyar irodalmi nyelvbe ennek a nyelvj\u00e1r\u00e1snak az alakja ker\u00fclt be, \u00edgy az irodalmi nyelvben k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van a kijelent\u0151 \u00e9s a felsz\u00f3l\u00edt\u00f3 m\u00f3dban, a jelen idej\u0171, t\u00f6bbessz\u00e1m\u00fa,els\u0151 szem\u00e9ly\u0171 alakban \u2013 de szint\u00e9n csakis a \u2013t v\u00e9g\u0171 ig\u00e9kn\u00e9l! L\u00e1sd: \u201cfestj\u00fck\u201d \u2013 \u201cfess\u00fck\u201d ebben a nyelvj\u00e1r\u00e1sban \u00e9s az irodalmi nyelvben, m\u00edg a t\u00f6bbi nyelvj\u00e1r\u00e1s nem tesz kiv\u00e9telt a \u2013t v\u00e9g\u0171 ig\u00e9kkel, \u00edgy ott mindk\u00e9t alak \u201cfess\u00fck\u201d: \u201efess\u00fck ki a szob\u00e1t holnap?\u201d \u2013 \u201eholnap kifess\u00fck a szob\u00e1t\u201d.\n\n3-as m\u00edtosz<\/strong>: az \u201c\u0151\u201d csak \u00e9l\u0151l\u00e9nyekre alkalmazhat\u00f3.\n\nA m\u00edtosz l\u00e9nyege: az \u201c\u0151\u201d \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket jelent, az \u201caz\u201d pedig t\u00e1rgyakat. A val\u00f3s\u00e1gban a magyarban az \u201c\u0151\u201d jelent mindenf\u00e9le egyessz\u00e1m\u00fa, harmadik szem\u00e9ly\u0171 szem\u00e9lyes n\u00e9vm\u00e1st. A magyarban sem nyelvtani nem alap\u00fa, sem \u00e9l\u0151\/\u00e9lettelen alap\u00fa megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s nincs, ellent\u00e9tben az angolul (he\/she\/it) vagy az orosszal (\u043e\u043d\/\u043e\u043d\u0430\/\u043e\u043d\u043e).\n\nAz \u201caz\u201d teh\u00e1t mutat\u00f3 n\u00e9vm\u00e1s, nem szem\u00e9lyes n\u00e9vm\u00e1s. Nem l\u00e9tezik semmilyen ok, ami\u00e9rt mutat\u00f3 n\u00e9vm\u00e1ssal kellene helyettes\u00edteni a t\u00e1rgyra utal\u00f3 szem\u00e9lyes n\u00e9vm\u00e1st. Ez k\u00f6nnyen felismerhet\u0151 a ragozott alakok eset\u00e9ben: a \u00a0\u201c\u0151\u201d sz\u00f3t elvileg el\u00edt\u00e9l\u0151k is sim\u00e1n mondj\u00e1k t\u00e1rgyakra is, hogy \u201cvele\u201d, \u201cn\u00e1la\u201d, s nem felt\u00e9tlen\u00fcl mondanak \u201cazzal\u201d, \u201cann\u00e1l\u201d alakot. Pedig ez nem lenne lehets\u00e9ges, ha val\u00f3ban csak \u00e9l\u0151l\u00e9nyekre vonatkozna az \u201c\u0151\u201d.\n\n4-es m\u00edtosz<\/strong>: n\u00e9vel\u0151 a n\u00e9v el\u0151tt \u00e9s n\u00e9vel\u0151 elhagy\u00e1sa a tiszts\u00e9g el\u0151tt.\n\n\u00c1ll\u00edt\u00f3lag cs\u00fanya azt mondana, hogy \u201caz Orb\u00e1n azt mondta\u201d, s szint\u00e9n az, hogy \u201cMinisztereln\u00f6k \u00far azt mondta\u201d, a helyes: \u201cOrb\u00e1n azt mondta\u201d \u00e9s \u00a0\u201ca Minisztereln\u00f6k \u00far azt mondta\u201d.\n\nA val\u00f3s\u00e1gban a szem\u00e9lyn\u00e9v el\u0151tti n\u00e9vel\u0151 elterjedt jelens\u00e9g a magyarban, b\u00e1r a kelet-magyarorsz\u00e1gi \u00e9s erd\u00e9lyi nyelvj\u00e1r\u00e1sokban szinte nem l\u00e9tezik ez. Ha megk\u00e9rdez\u00fcnk egy Budapestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt sz\u00e9kelyt a nyelvi tapasztalatair\u00f3l, szinte mindig el fogja mondani: borzaszt\u00f3 furcsa a szem\u00e9lynevek el\u0151tti n\u00e9vel\u0151z\u00e9s. (A mai fiatalokn\u00e1l ez m\u00e1r nincs \u00edgy, hiszen a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n is magyarorsz\u00e1gi tv-csatorn\u00e1kat n\u00e9znek, azaz hozz\u00e1szoknak.)\n\nMivel ez azonban Budapesten nagyon elterjedt jelens\u00e9g, ma m\u00e1r az eg\u00e9sz magyar nyelvter\u00fcletre kezd terjedni.\n\nA tiszts\u00e9g el\u0151tti n\u00e9vel\u0151elhagy\u00e1s pedig az \u00fagynevezett hivatalos szleng egyik fejleszt\u00e9se. Lehet, hogy t\u00e9vedek, de \u00e9n ezt m\u00e9g nem hallottam a 70-es \u00e9vekben, el\u0151sz\u00f6r a 80-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n tal\u00e1lkoztam ezzel hivatalos st\u00edlusban, addig pont ellenkez\u0151leg ez ink\u00e1bb inform\u00e1lis st\u00edlusnak sz\u00e1m\u00edtott. Deh\u00e1t a st\u00edlilusok v\u00e1ltoz\u00e1sa is r\u00e9sze minden \u00e9l\u0151 nyelvnek.\n\n5-\u00f6s m\u00edtosz<\/strong>: az \u201caki\u201d.\n\nM\u00edtosz: az \u201caki\u201d nem alkalmazhat\u00f3 m\u00e1sra, csak szem\u00e9lyekre, azaz \u00edgy az \u201ca csapat, aki\u201d t\u00edpus\u00fa mondatok hib\u00e1sak.\n\nVal\u00f3j\u00e1ban vegy\u00fck \u00e9szre: az \u201caki\u201d csak megszem\u00e9lyes\u00edtett fogalmakra, t\u00e1rgyakra haszn\u00e1latos ilyen esetekben. Azt nem mondja senki, hogy \u201ca k\u00f6nyv, aki ott van a polcon\u201d, de azt igen, hogy pl. \u201ca focicsapat, aki d\u00edjat nyert\u201d, ez ut\u00f3bbi azt jelenti, hogy a besz\u00e9l\u0151 a \u00a0a \u201cfocicsapat\u201d sz\u00f3 alatt annak tagajaira, azaz szem\u00e9lyekre utal.\n\nS a f\u0151m\u00edtosz<\/strong>, az imm\u00e1r 20-\u00e9ves m\u00e9di\u00e1kokoz\u00e1s.\n\nA 90-es \u00e9vek elej\u00e9n egy ballib \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 terjesztette el, hogy a \u201cm\u00e9dia\u201d sz\u00f3 m\u00e1r t\u00f6bbessz\u00e1mban van, \u00edgy azt mondani, hogy \u201cm\u00e9di\u00e1k\u201d az olyan, mint azt mondani \u201c\u00fajs\u00e1gokok\u201d vagy \u201csajt\u00f3kok\u201d, teh\u00e1t dupla t\u00f6bbessz\u00e1m. Term\u00e9szetesen ez massz\u00edv butas\u00e1g. Ha a \u201cm\u00e9dia\u201d sz\u00f3 t\u00f6bbessz\u00e1m\u00fa lenne, azt mondan\u00e1nk \u201ca m\u00e9dia azt \u00edrj\u00e1k\u201d \u00e9s nem azt \u201ca m\u00e9dia azt \u00edrja\u201d \u2013 mivel mindenki az ut\u00f3bbit mondja, meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3: a \u201cm\u00e9dia\u201d sz\u00f3 egyessz\u00e1mban van.\n\nA felhozott ok a k\u00f6vetkez\u0151 volt: a latinban, ahonnan a sz\u00f3 ered a \u201cmedia\u201d a \u201cmedium\u201d t\u00f6bbessz\u00e1ma. Ez persze igaz, de teljesen l\u00e9nyegtelen, hiszen ezen az alapok a \u201ckekszek\u201d, \u201coper\u00e1k\u201d, \u201cf\u00f3li\u00e1k\u201d, \u201cBibli\u00e1k\u201d, \u201cZsigulik\u201d, stb. is mind hib\u00e1s. Nem, egyik se hib\u00e1s: a magyar nyelv nem veszi tudom\u00e1sul, ha egy idegen sz\u00f3 az eredetiben t\u00f6bbessz\u00e1m\u00fa, azt egyessz\u00e1m\u00fanak tekinti. Ellent\u00e9tben pl. az angollal, ahol a m\u0171velt nyelvhaszn\u00e1latban t\u00e9nyleg szok\u00e1s egyes g\u00f6r\u00f6g \u00e9s latin j\u00f6vev\u00e9nyszavak eredeti t\u00f6bbes\u00e9t haszn\u00e1lni. \u00cdgy pl. angolul a \u201creferendum\u201d sz\u00f3 t\u00f6bbese a m\u0171velt nyelvhaszn\u00e1latban nem \u201creferendums\u201d, hanem \u201creferenda\u201d. Ugyan\u00edgy: \u201cmedium\u201d \u2013 \u201cmedia\u201d \u00e9s nem \u201cmediums\u201d, \u201cvirus\u201d \u2013 \u201cviri\u201d \u00e9s nem \u201cvirures\u201d, \u201cmoratorium\u201d \u2013 \u201cmoratoria\u201d \u00e9s nem \u201cmoratoriums\u201d, \u201cgymnasium\u201d \u00a0- \u201cgymnasia\u201d \u00e9s nem \u201cgymnasiums\u201d, stb. Legal\u00e1bis a m\u0171velt szociolektusban, mert az angol utca embere persze nem \u00edgy besz\u00e9l.\n\nDe mindez, ami az angolra r\u00e9szben igaz, a magyarra EGY\u00c1LTAL\u00c1N NEM \u00e9rv\u00e9nyes: a magyarban nem szok\u00e1s g\u00f6r\u00f6g\/latin szavakat azok eredeti t\u00f6bbessz\u00e1m\u00e1val haszn\u00e1lni, erre EGYETLEN p\u00e9lda sincs: azaz magyarul \"oper\u00e1k\" \u00e9s nem \"opuszok\", \"m\u00e9di\u00e1k\" \u00e9s nem \"m\u00e9diumok\", \"referendumok\" \u00e9s nem \"referenda\", \"v\u00edrusok\" \u00e9s nem \"v\u00edri\", \"morat\u00f3riumok\" \u00e9s nem \"morat\u00f3ria\", \"gimn\u00e1ziumok\" \u00e9s nem \"gimn\u00e1zia\", \u201cbakt\u00e9riumok\u201d \u00e9s nem \u201cbakt\u00e9ria\u201d, stb.\n\nAz eredetre val\u00f3 hivatkoz\u00e1s az\u00e9rt is teljesen fals, mert ezek az alapon a \u201cm\u00e9diumok\u201d sz\u00f3 is rossz, hiszen helyette \u201cm\u00e9dia\u201d a helyes. Persze ez annyira abszurd, hogy ez m\u00e9g t\u00e9vhitk\u00e9nt sem terjedt el.\n\nMinderre persze az \u00e9rtelmesebbje gyorsan r\u00e1j\u00f6tt, \u00edgy j\u00f6tt a m\u00edtosz finom\u00edtott verzi\u00f3ja: igen, a \u201cm\u00e9dia\u201d sz\u00f3 egyessz\u00e1m\u00fa, de ez gy\u00fcjt\u0151n\u00e9v, \u00edgy nem tehet\u0151 t\u00f6bbessz\u00e1mba. Azonban ez sem igaz: a magyarban a gy\u00fcjt\u0151nevek is tehet\u0151k t\u00f6bbessz\u00e1mba, legfeljebb ritk\u00e1n haszn\u00e1latosan \u00edgy. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy az \u201cemberis\u00e9gek\u201d, \u201cvizek\u201d, \u201ejogrendek\u201d, stb. szavak nem gyakoriak.\n\nAz angolban vagy az oroszban l\u00e9teznek csak t\u00f6bbessz\u00e1m\u00fa szavak \u2013 pl. az \u201coll\u00f3\u201d sz\u00f3 angolul \u00e9s oroszul is ilyen sz\u00f3 \u201cscissors\u201d \/ \u201c\u043d\u043e\u0436\u043d\u0438\u0446\u044b\u201d -, a magyarban ilyen sincs.\n\nA plusz bonyodalom a magyar \u201cm\u00e9dia\u201d sz\u00f3val, hogy haszn\u00e1latos k\u00e9t \u00e9rtelemben is:\n\n- egy adott sajt\u00f3term\u00e9k \u2013 ebben az esetben ez nem gy\u00fajt\u0151sz\u00f3,\n- sajt\u00f3term\u00e9kek csoportja \u00a0\u2013 ebben az esetben ez gy\u00fajt\u0151sz\u00f3.\n\nEz a kett\u0151s jelent\u0151s szerintem sajn\u00e1latos, de a nyelv alakul\u00e1sa sosem logikus. \u00a0A \"m\u00e9dium\" sz\u00f3 szerintem az\u00e9rt rossz sz\u00f3, mert m\u00e1st is jelent: nem csak sajt\u00f3term\u00e9ket, hanem k\u00f6zeget \u00e9s j\u00f6vend\u0151mond\u00f3t is. Pontosan ez\u00e9rt kezdett terjedni a \"m\u00e9dia\" sz\u00f3 mint \"sajt\u00f3term\u00e9k\". Ez a sz\u00f3 ugyanis nem jelent pl. j\u00f6vend\u0151mond\u00f3t. A m\u00e9di\u00e1k \u00f6sszess\u00e9g\u00e9re meg van sz\u00f3, ez a \"sajt\u00f3\", ami a \"sajt\u00f3term\u00e9kek \u00f6sszess\u00e9ge\". Ez persze csak a szem\u00e9lyes v\u00e9lem\u00e9nyem, ami csak azt jelenti: \u00e9n \u00edgy mondom, de ez nem jelent semmit, hiszen m\u00e1sok pedig m\u00e1sk\u00e9pp haszn\u00e1lj\u00e1k. Mindkett\u0151 teljesen helyes.\n\nHozz\u00e1teszem: ha a \u201cm\u00e9dia\u201d sz\u00f3t gy\u00fcjt\u0151sz\u00f3k\u00e9nt haszn\u00e1ljuk, AKKOR IS van t\u00f6bbessz\u00e1ma, a \u201cm\u00e9di\u00e1k\u201d, b\u00e1r ez esetben term\u00e9szetesen ritka ez az alak. De hogy bizony\u00edtsam is ezt, \u00edme egy mondat, melyben gy\u00fcjt\u0151n\u00e9vk\u00e9nt haszn\u00e1lva teszem t\u00f6bbessz\u00e1mban a \u201cm\u00e9dia\u201d sz\u00f3t: \u201cAz osztr\u00e1k m\u00e9dia jellemz\u0151je a bulv\u00e1rlapok magas ar\u00e1nya, ezzel szemben a magyar m\u00e9di\u00e1ra ez kisebb m\u00e9rt\u00e9kben igaz. Viszont elmondhat\u00f3 ezekr\u0151l a m\u00e9di\u00e1kr\u00f3l k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151k\u00e9nt, hogy az internetes h\u00edrport\u00e1lok egyre ink\u00e1bb szor\u00edtj\u00e1k ki az \u00edrott sajt\u00f3t.\u201d.\n\nAkik szerint pedig m\u00e9gis a \u201em\u00e9dium\u201d sz\u00f3 t\u00f6bbessz\u00e1ma a \u201em\u00e9dia\u201d, \u00edme egy mondat viccb\u0151l: \u201eTegnap voltam k\u00e9t m\u00e9diumn\u00e1l, az egyik teny\u00e9rb\u00f3l j\u00f3solt, a m\u00e1sik k\u00e1rty\u00e1b\u00f3l. Ez a m\u00e9dia sok \u00e9rdekeset mondtak el nekem.\u201d.\n\n\u00cdme a k\u00e9t f\u0151 magyar nyelv\u00e9szeti iskola - a \"nyelvm\u0171vel\u0151k\" \u00e9s az \"anti-nyelvm\u0171vel\u0151k\" - t\u00f6rt\u00e9netesen egyet\u00e9rtenek ebben a k\u00e9rd\u00e9sben:\n