{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"\u00c9rt\u00e9k","html":"A marxizmus \u00e9s a liberalizmus esete az \u00e9rt\u00e9kkel.\n\nA marxizmus gondja az, hogy n\u00e1la az \u00e9rt\u00e9k \u00e9s az \u00e1r k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lik egym\u00e1st\u00f3l. Ez tulajdonk\u00e9ppen a marxizmus legnagyobb\u00a0gazdas\u00e1gfiloz\u00f3fiai hib\u00e1ja. S pont ez\u00e9rt \u00e9rtelmetlen Marx alapegyenlete a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sr\u00f3l.\n\nMarx ugyanis \u00fagy igyekszik bizony\u00edtani a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1st, hogy immanens \u00e9rt\u00e9ket tulajdon\u00edt a dolgoknak, melynek\u00a0m\u00e9rt\u00e9ke a dologhoz sz\u00fcks\u00e9ges munkaer\u0151 m\u00e9rt\u00e9ke. Viszont ezzel Marx csak eltolja a probl\u00e9m\u00e1t, abba egy csavart t\u00e9ve.\u00a0Hiszen se Marx, se egyetlen k\u00f6vet\u0151je nem volt soha k\u00e9pes megmondani, mik\u00e9nt m\u00e9rhet\u0151 a munkaer\u0151.\n\nMarx azt mondja: a t\u0151k\u00e9s befektet x \u00f6sszeget a termel\u00e9sbe, amihez hozz\u00e1j\u00f6n y \u00f6sszeg\u0171 munka a munk\u00e1s r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, viszont a t\u0151k\u00e9s nem y fizet\u00e9st ad a munk\u00e1snak, hanem z-t, azaz az y-z a t\u0151k\u00e9s \u00e1ltal elsaj\u00e1t\u00edtott profit, ennyivel lett kizs\u00e1km\u00e1nyolva a munk\u00e1s. (K\u00e9s\u0151bbi marxist\u00e1k elismertek jogos hasznot is a t\u0151k\u00e9s r\u00e9sz\u00e9re, hiszen \u0151 is dolgozott a termel\u00e9s megszervez\u00e9s\u00e9vel, azaz \u00edgy a y-z \u00f6sszegb\u0151l le kell vonni ezt is.)\n\nAz elvi alap az lenne, hogy van \"egyszer\u0171\" munka, valami olyasmi, amihez szimpla \u00e1tlagos fizikai er\u0151 kell. S\u00a0minden bonyolultabb munka \u00e1tsz\u00e1m\u00edthat\u00f3 ilyen munk\u00e1ra. Mi\u00e9rt kell ez? Mert Marx is felismerte, hogy pl. 1 \u00f3ra\u00a0utcasepr\u00e9s \u00e9rt\u00e9ke nem azonos pl. 1 \u00f3ra vas\u00f6nt\u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u00e9vel. Viszont nem siker\u00fclt SOHA kital\u00e1lni objekt\u00edv sz\u00e1m\u00edt\u00e1st\u00a0arr\u00f3l, hogy pontosan mi a v\u00e1lt\u00f3sz\u00e1m pl. az k\u00f6ztisztas\u00e1gi alkalmazott \u00e9s a vaskoh\u00f3-szakmunk\u00e1s munk\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt.\n\n\u00cdgy viszont d\u0151l az eg\u00e9sz elm\u00e9let alapja, mert nem lehet kisz\u00e1molni mennyi a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s.\n\nS a probl\u00e9ma a megval\u00f3sult kommunista t\u00e1rsadalmakban pedig m\u00e1r rendszerprobl\u00e9ma lett. Hiszen ha nem tudjuk mennyi\u00a0a v\u00e1lt\u00f3sz\u00e1m, nem tudjuk azt se, mennyi az igazs\u00e1gos b\u00e9r. S emiatt persze az se tudhat\u00f3 mi mennyit \u00e9r. Hiszen a marxista gazdas\u00e1gban objekt\u00edvaknak kellene lenni\u00fck az \u00e1raknak, azaz ki kellene tudni sz\u00e1molni, hogy pl. 1 liter bor = 20 ceruza, stb. De ezt nem lehet az eml\u00edtett ok miatt megtenni, \u00edgy a marxista gazdas\u00e1g lassan eljut a k\u00e1osz \u00e1llapot\u00e1ba, mely ut\u00e1n j\u00f6nnek a \"reformok\", ami a gyakorlatban azt jelenti: elfogadj\u00e1k a kapitalista piaci \u00e1rakat, amivel a k\u00e1osz m\u00e9g nagyobb lesz. De ez ismert a gyakorlatban pl. a k\u00e1d\u00e1ri Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9b\u0151l.\n\n\"8236943613_af3d9866bc_o\"<\/a>\n\nMagyarul: a marxista gazdas\u00e1gtan marh\u00e1ra logikus az alapt\u00f3l kezdve, csak \u00e9ppen az alap teljesen virtu\u00e1lis\u00a0b\u0171v\u00e9szked\u00e9s a szavakkal.\n\nA liberalizmus megold\u00e1sa a k\u00e9rd\u00e9sre szint\u00e9n abszurd, de logikailag m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pesebb. A liberalizmus atyjai ugyanis azt a mellbev\u00e1g\u00f3 dolgot \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy NINCS \u00e9rt\u00e9k, csak \u00e1r. Azaz ha senki se vesz meg egy kil\u00f3 aranyat, akkor annak \u00e9rt\u00e9ke\/\u00e1ra nulla, m\u00edg ha valaki megvesz egymilli\u00f3\u00e9rt egy kalap szart, akkor egy kalap szar egymilli\u00f3t \u00e9r.\n\nTerm\u00e9szetesen ez is tarthatatlan, hiszen a val\u00f3s\u00e1ghoz ugyan\u00fagy semmi k\u00f6ze. S f\u0151leg napjainkban l\u00e1that\u00f3: a v\u00e1ls\u00e1g olyan szint\u0171 m\u00e1r, hogy abb\u00f3l nincs ki\u00fat. Ma m\u00e1r a vil\u00e1gon az \u00f6sszes p\u00e9nz \u00f6ssz\u00e9rt\u00e9ke kb. a 25-sz\u00f6r\u00f6se a t\u00e9nylegesen megl\u00e9v\u0151 \u00e9rt\u00e9keknek. Ha a liber\u00e1lis elvek t\u00e9nyleg \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcln\u00e9nek, azonnali 2500 %-os infl\u00e1ci\u00f3nak kellene bek\u00f6vetkeznie azonnal, ami persze nem k\u00f6vetkezik be, mert a rendszerurak nem engedik, hogy ez bek\u00f6vetkezzen. \u00cdgy lassan n\u00f6vekszik a bubor\u00e9k, s egyre nagyobb lesz a robban\u00e1s, a nem t\u00fal t\u00e1voli j\u00f6v\u0151ben. Az okos orsz\u00e1gok ez\u00e9rt megfoghat\u00f3 dolgokat igyekeznek felhalmozni, felk\u00e9sz\u00fclve a robban\u00e1sra. A robban\u00e1s ut\u00e1ni \u00e1rakhoz k\u00e9pest ugyanis most minden nagyon olcs\u00f3, hiszen \u00e9rt\u00e9ke 25-\u00f6d r\u00e9sz\u00e9\u00e9rt megvehet\u0151.","type":"rich"}