{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"Keleti-szl\u00e1v nyelvek","html":"Az egyes keleti-szl\u00e1v nyelvekr\u0151l a legfontosabb adatok. Nem adatokat szeretn\u00e9k azonban megism\u00e9telni, ezek b\u00e1rhol megtal\u00e1lhat\u00f3k, hanem olyat is hozz\u00e1tenni, ami sokaknak \u00faj lehet<\/strong>.\n\nA szl\u00e1v nyelvek 3 \u00e1ga: keleti, nyugati, d\u00e9li.\n\nA 3 \u00e1g sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1sa a VI. sz\u00e1zadban<\/strong> kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s a XI. sz\u00e1zadban \u00e9rt v\u00e9get. Ennek tal\u00e1n legnagyobb bizony\u00edt\u00e9ka az a t\u00e9ny, hogy amikor Cirill \u00e9s Met\u00f3d l\u00e9trehozza a IX. sz\u00e1zadban az els\u0151 szl\u00e1v sztendert nyelvet, ezt a Thesszaloniki k\u00f6rny\u00e9ki szl\u00e1v nyelvj\u00e1r\u00e1sok alapj\u00e1n teszi, azaz bolg\u00e1r<\/strong> alapon, viszont a nyelv t\u00f6k\u00e9letesen \u00e9rthet\u0151 a nyugati-szl\u00e1v Mor\u00e1vi\u00e1ban is, majd pedig a X, sz. v\u00e9g\u00e9t\u0151l az ezen a nyelven \u00edrott egyh\u00e1zi k\u00f6nyvek a mai Ukrajna \u00e9s Oroszorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n, azaz a keleti szl\u00e1vokn\u00e1l is elterjednek \u00e9s haszn\u00e1latba ker\u00fclnek.\n

*<\/p>\nA keleti \u00e1ghoz 4 nyelv<\/strong> tartozik, nagys\u00e1grendben: orosz, ukr\u00e1n, belarusz, ruszin. Eredeti neve a k\u00f6z\u00f6s el\u0151dnek: rut\u00e9n nyelv, de ezt a mai oroszok \u00f3orosznak h\u00edvj\u00e1k, ugyan\u00edgy az ukr\u00e1nok \u00f3ukr\u00e1nnak, stb. - mindegyik elnevez\u00e9s val\u00f3j\u00e1ban megfelel a val\u00f3s\u00e1gnak, hiszen rut\u00e9n = \u00f3orosz = \u00f3ukr\u00e1n = \u00f3belarusz = \u00f3ruszin. Az eredeti \"rut\u00e9n\" n\u00e9v csak a mai ruszinokn\u00e1l maradt meg, hiszen rut\u00e9n = ruszin.\n\nA 4 nyelv egym\u00e1st\u00f3l politikai okokb\u00f3l kezdett sz\u00e9tv\u00e1lni, amikor Litv\u00e1nia megh\u00f3d\u00edtott jelent\u0151s keleti szl\u00e1v lakoss\u00e1g\u00fa ter\u00fcleteket a XV. sz. elej\u00e9n. Ezzel p\u00e1rhuzamosan lassan kialakult az egys\u00e9ges \u00faj orosz \u00e1llam Moszkva k\u00f6zponttal. \u00cdgy lassan kialakult a nyugatrut\u00e9n<\/strong> \u00e9s a keletrut\u00e9n<\/strong> nyelv, az el\u0151bbib\u0151l lett a mai belarusz, ruszin, ukr\u00e1n, ut\u00f3bbib\u00f3l a mai orosz.\n\nA 4 keleti-szl\u00e1v nyelv \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g\u00e9nek k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151je, hogy mind a cirill \u00e1b\u00e9c\u00e9t<\/strong> haszn\u00e1lja. Az orosz \u00e9s az ukr\u00e1n \u00e1b\u00e9c\u00e9ben 33, a belaruszban 32, a ruszinban 36 bet\u0171 van. Az egyes \u00e1b\u00e9c\u00e9kr\u0151l m\u00e1r \u00edrtam itt<\/a> r\u00e9szletesebben.\n\nA legr\u00e9gibb fennmaradt kelet-szl\u00e1v nyelveml\u00e9k Nyestor \u041f\u043e\u0432\u0463\u0441\u0442\u044c \u0432\u0440\u0435\u043c\u044f\u043d\u044c\u043d\u044b\u0445\u044a \u043b\u0463\u0442\u044a (Elm\u00falt id\u0151k elbesz\u00e9l\u00e9se) c\u00edm\u0171 m\u0171ve, mely a XII. sz. elej\u00e9n keletkezett, egyh\u00e1zi szl\u00e1v nyelven \u00edr\u00f3dott, de keleti-szl\u00e1v saj\u00e1toss\u00e1gokkal.\n\nHangtani k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151k. Kev\u00e9s mag\u00e1nhangz\u00f3 fon\u00e9ma, nincs hossz\u00fas\u00e1g szerinti elt\u00e9r\u00e9s, viszont jellemz\u0151 egyes hangs\u00falytalan mag\u00e1nhangz\u00f3k redukci\u00f3ja. A m\u00e1ssalhangz\u00f3kn\u00e1l sok a fon\u00e9ma, aminek f\u0151 oka a kem\u00e9ny-l\u00e1gy \"p\u00e1rok\" jelenl\u00e9te. Az egyes nyelvek k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb elt\u00e9r\u00e9s is van. A belaruszban hi\u00e1nyzik a kem\u00e9ny-l\u00e1gy p\u00e1r a d, r \u00e9s t hangokb\u00f3l, a l\u00e1gy d \u00e9s t l\u00e1gy dz \u00e9s c hangg\u00e1 v\u00e1ltozik, pl. a \"nap\" sz\u00f3 oroszul \u0434\u0435\u043d\u044c, m\u00edg belaruszul \u0434\u0437\u0435\u043d\u044c. Viszont csak a belaruszban van kem\u00e9ny-l\u00e1gy fon\u00e9ma p\u00e1r a k \u00e9s \/x\/ hangokb\u00f3l. A kem\u00e9ny-l\u00e1gy dz \u00e9s c viszont az oroszb\u00f3l hi\u00e1nyzik, de jelen van a h\u00e1rom m\u00e1sik nyelvben. A kem\u00e9ny-l\u00e1gy b, f, m, p, v hi\u00e1nyzik a sztendert ukr\u00e1nb\u00f3l \u00e9s a ruszinb\u00f3l, m\u00edg a belaruszban \u00e9s az oroszban jelen vannak, azonban ezeket a fon\u00e9m\u00e1kat ejti - a sztendert szerint \"hib\u00e1san\" - az ukr\u00e1nok nagy r\u00e9sze is.\n\nAz oroszb\u00f3l \u00e9s a ruszinb\u00f3l hi\u00e1nyzik a \/w\/ fon\u00e9ma, a m\u00e1sik k\u00e9t nyelvben jelen van: az ukr\u00e1nban a\u00a0\u0432 bet\u0171 ejt\u00e9se id\u0151nk\u00e9nt ez, m\u00edg a belaruszban k\u00fcl\u00f6n bet\u0171 jel\u00f6li: a\u00a0\u045e. Az orosz jellemz\u0151je, hogy csak vel\u00e1ris h hang van benne (mint a magyar \"technika\" sz\u00f3ba), \u00edr\u00e1sa \u0445, m\u00edg az ukr\u00e1nban \u00e9s a ruszinban van vel\u00e1ris h \u00e9s g\u00e9gehang h is (ez ut\u00f3bbi mint a \"magyar\" lehet sz\u00f3ban), az el\u0151bbi jel\u00f6l\u00e9se \u0445, az ut\u00f3bbi\u00e9 \u0433. Az oroszban csak nyelvj\u00e1r\u00e1si szinten \u00e9s allof\u00f3nk\u00e9nt jelenl\u00e9v\u0151 \/\u0263\/ a belaruszban \u00f6n\u00e1ll\u00f3 fon\u00e9ma, a\u00a0\u0433 bet\u0171 jel\u00f6li.\n\nA mag\u00e1nhangz\u00f3kat illet\u0151en a ruszinban 7, a t\u00f6bbi h\u00e1rom nyelvben 6 mag\u00e1nhangz\u00f3 fon\u00e9ma van. Az \u00edr\u00e1sban elt\u00e9r\u00e9sek vannak. Az orosz \u00e9s belarusz \u0415 bet\u0171 az ukr\u00e1nban \u00e9s a ruszinban a \u0404 bet\u0171nek felel, m\u00edg az orosz \u00e9s belarusz \u042d bet\u0171 ukr\u00e1n \u00e9s a ruszin megfelel\u0151je az \u0415 bet\u0171. Csak az oroszban, a belaruszban \u00e9s a ruszinban van \u0401 bet\u0171, az ukr\u00e1n helyette k\u00e9t bet\u0171 kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t haszn\u00e1lja: \u0419\u041e vagy \u042c\u041e. Az orosz \u0418 a m\u00e1sik h\u00e1rom nyelvben I. Az orosz, belarusz \u00e9s ruszin \u00e1b\u00e9c\u00e9ben szerepel az \u042b, ilyen bet\u0171 az ukr\u00e1nban nincs, az \u0418 felel meg, b\u00e1r ehhez hozz\u00e1 kell tenni, hogy a sztendert ukr\u00e1nban az \u0418 ejt\u00e9se nem azonos az orosz \u042b ejt\u00e9s\u00e9vel, ann\u00e1l ugyanis nyitottabb \u00e9s el\u0151r\u00e9bb ejtett hang, viszont - az orosz hat\u00e1s\u00e1ra - a legt\u00f6bb ukr\u00e1n az orosz \u042b-vel azonos hangot ejt az ukr\u00e1n \u0418 hely\u00e9n, csak a nyugat-ukr\u00e1n nyelvj\u00e1r\u00e1sokban jellemz\u0151 a hat\u00e1rozott nem \u042b-ejt\u00e9s. A ruszinban pedig l\u00e9tezik mindk\u00e9t hang: azaz a sztenderd ukr\u00e1n ejt\u00e9s\u0171 \u0418 \u00e9s a orosszal azonos ejt\u00e9s\u0171 \u042b is.\n\nAmi ebb\u0151l k\u00f6vetkezik: az ukr\u00e1n \u00e9s a ruszin\u00a0\u0418 \u00e9s \u0415 bet\u0171 nem \"l\u00e1gy\u00edt\"<\/strong>!\n\nFontos tudnival\u00f3, hogy mind 4 nyelvben m\u0171k\u00f6dik a mag\u00e1nhangz\u00f3-redukci\u00f3 (szab\u00e1lyait nem \u00edrn\u00e1m most le), azaz a fenti ejt\u00e9s csak hangs\u00faly alatti mag\u00e1nhangz\u00f3kra igaz marad\u00e9ktalanul.\n\nM\u00edg az orosz, az ukr\u00e1n \u00e9s a ruszin sz\u00f3elemz\u0151 \u00edr\u00e1s\u00fa, a belarusz helyes\u00edr\u00e1s er\u0151sen fonetikus jelleg\u0171, azaz az \u00edr\u00e1s maxim\u00e1lisan t\u00fckr\u00f6zi a kiejt\u00e9st. Innen sz\u00e1rmazik az a rejt\u00e9ly, hogy mi\u00e9rt \u00edrj\u00e1k \u00e1t magyarul a belarusz eln\u00f6k nev\u00e9t egyszer Lukasenko, egyszer meg Lukasenka alakban - \u00a0egyszer\u0171en az el\u0151bbi az orosz, ut\u00f3bbi meg a belarusz v\u00e1ltozat \u00e1t\u00edr\u00e1sa (\u041b\u0443\u043a\u0430\u0448\u0435\u043d\u043a\u043e \u00e9s \u041b\u0443\u043a\u0430\u0448\u044d\u043d\u043a\u0430).\n\nK\u00f6z\u00f6s nyelvtani jellemz\u0151k. Kiterjedt n\u00e9vsz\u00f3ragoz\u00e1s (az oroszban \u00e9s a belaruszban 6 eset, az ukr\u00e1nban \u00e9s a ruszinban 7, a h\u00edv\u00f3eset a plusz). Az ig\u00e9kn\u00e9l befejezett \u00e9s befejezetlen szeml\u00e9let megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se, a befejezett szeml\u00e9let\u0171 ig\u00e9kn\u00e9l m\u00falt id\u0151 \u00e9s jelen id\u0151, a befejezetlen szeml\u00e9let\u0171ekn\u00e9l m\u00falt, jelen, j\u00f6v\u0151 (kiv\u00e9ve a belaruszt, ahol r\u00e9gm\u00falt is van).\n

*<\/p>\nAz orosz<\/strong> a legnagyobb<\/strong> szl\u00e1v nyelv. Anyanyelvi besz\u00e9l\u0151inek sz\u00e1ma kb. 180 milli\u00f3.\n\nHivatalos nyelv<\/strong> a k\u00f6vetkez\u0151 orsz\u00e1gokban (z\u00e1r\u00f3jelben: a lakoss\u00e1g h\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1nak anyanyelve az orosz): Abh\u00e1zia (10 %), Belarusz (69 %), D\u00e9l-Osz\u00e9tia (1 %), Izrael (14 %), Kazahszt\u00e1n (26 %), Kirgizszt\u00e1n (14 %), Oroszorsz\u00e1g (93 %), Tadzsikiszt\u00e1n (2 %), Transznisztria (62 %), T\u00fcrkmeniszt\u00e1n (12 %), \u00dczbegiszt\u00e1n (14 %).\n\nNem hivatalos nyelv, de a lakoss\u00e1g jelent\u0151 r\u00e9sze orosz anyanyelv\u0171 a k\u00f6vetkez\u0151 orsz\u00e1gokban: \u00c9sztorsz\u00e1g (a lakoss\u00e1g 24 %-a orosz anyanyelv\u0171), Lettorsz\u00e1g (34 %), Litv\u00e1nia (7 %), Moldova (11 %), Ukrajna (43 %).\n\nAzerbajdzs\u00e1nban, Gr\u00fazi\u00e1ban, Karabahban \u00e9s \u00d6rm\u00e9nyorsz\u00e1gban az orosz anyanyelv\u0171 lakoss\u00e1g ar\u00e1nya minim\u00e1lis, de a lakoss\u00e1g jelent\u0151s r\u00e9sze<\/strong> besz\u00e9l oroszul idegen nyelvk\u00e9nt. Az eg\u00e9sz volt Szovjet\u00fani\u00f3ban a nem orosz anyanyelv\u0171ek \u00e1ltal besz\u00e9lt idegen nyelvek k\u00f6z\u00f6tt ma is messze az orosz van az els\u0151 helyen, ez al\u00f3l egyed\u00fcl Azerbajdzs\u00e1n a kiv\u00e9tel. ahol a legbesz\u00e9ltebb idegen nyelv a t\u00f6r\u00f6k, azonban k\u00fcl\u00f6n k\u00e9rd\u00e9s, hogy tekinthet\u0151-e egy\u00e1ltal\u00e1n k\u00fcl\u00f6n nyelvnek az azeri \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k, e kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt a t\u00e9nyleges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g kb. annyi, mint a brit angol \u00e9s az amerikai angol k\u00f6z\u00f6tt.\n\nOroszorsz\u00e1gban a lakoss\u00e1g 93 %-a orosz anyanyelv\u0171, azonban csak 85 % a kiz\u00e1r\u00f3lag orosz anyanyelv\u0171, a marad\u00e9k 8 % kett\u0151s anyanyelv\u0171, azaz az orosz mellett van m\u00e1s anyanyelve is. (Oroszorsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak 81 %-a mondta mag\u00e1t orosz nemzetis\u00e9g\u0171nek a legut\u00f3bbi n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1son.)\n\nA mai orosz sztendert nyelv a XVIII, sz\u00e1zadban alakult ki, a k\u00f6z\u00e9p-orosz nyelvj\u00e1r\u00e1sok alapj\u00e1n. \u0410z ok politikai: az orosz \u00e1llamis\u00e1g k\u00e9t lehets\u00e9ges k\u00f6zpontja a kezdetekben Novgorod \u00e9s Moszlva volt, a harcot Moszkva nyerte meg a XV. sz. v\u00e9g\u00e9n. Az orosz nyelv 3 f\u0151 nyelvj\u00e1r\u00e1scsoportja: az \u00e9szaki, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151, s a d\u00e9li. A sztendert nyelvet besz\u00e9l\u0151k besz\u00e9d\u00e9ben is mind a mai napig meg\u00e9rezhet\u0151, hogy az illet\u0151 \u00e9szaki vagy d\u00e9li.\n\nAz orosz nyelv bemutat\u00e1s\u00e1ra egy id\u0151j\u00e1r\u00e1sjelent\u00e9s:\n\nhttps:\/\/www.youtube.com\/watch?v=rTeLvU8ZO94#t=00m03s\n

*<\/p>\nAz ukr\u00e1n<\/strong> anyanyelvi besz\u00e9l\u0151inek sz\u00e1ma kb. 33 milli\u00f3.\n\nHivatalos nyelv a k\u00f6vetkez\u0151 orsz\u00e1gokban (z\u00e1r\u00f3jelben: a lakoss\u00e1g h\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1nak anyanyelve az orosz): Transznisztria (16 %), Ukrajna (68 %).\n\n\u00d6sszehasonl\u00edtva az orosz \u00e9s ukr\u00e1n adatokat, l\u00e1that\u00f3, hogy az \u00f6sszadat 100 % felett van, ez azonban nem el\u00edr\u00e1s, ennek oka, hogy az ukr\u00e1n anyanyelv\u0171ek egy jelent\u0151s kisebbs\u00e9ge egyben orosz anyanyelv\u0171 is. Ugyanez m\u00e9g ink\u00e1bb igaz Transznisztri\u00e1ra, ahol gyakorlatilag a teljes ukr\u00e1n anyanyelv\u0171 lakoss\u00e1g egyben orosz anyanyelv\u0171 is.\n\nB\u00e1r 2014 \u00f3ta az orosz m\u00e1r nem hivatalos nyelv Ukrajn\u00e1ban, a val\u00f3s\u00e1gban ma is az orosz az orsz\u00e1g legink\u00e1bb haszn\u00e1lt nyelve szinte minden t\u00e9ren. Jellemz\u0151, hogy sokan, akik egy\u00e9bk\u00e9nt magukat nem hat\u00e1rozz\u00e1k meg orosz anyanyelv\u0171k\u00e9nt is sz\u00edvesebben haszn\u00e1lj\u00e1k az oroszt. Ez m\u00e9g ink\u00e1bb igaz Ukrajna keleti \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz\u00e9re, m\u00edg a nyugati r\u00e9szen a helyzet ellent\u00e9tes: ott az orosz csak m\u00e1sodik helyet t\u00f6lt be az ukr\u00e1n ut\u00e1n.\n\nAz orosz nyelv dominanci\u00e1ja nem \u00e1ll kapcsolatban<\/strong> a politik\u00e1val, azaz pl. a legt\u00f6bb nyugatp\u00e1rti, oroszellenes ukr\u00e1n is ink\u00e1bb oroszul besz\u00e9l.\n\nAz orosz nyelv dominanci\u00e1janak oka t\u00f6bbr\u00e9t\u0171<\/strong>. El\u0151sz\u00f6r is, a k\u00e9t nyelv nagyon k\u00f6zeli egym\u00e1shoz, k\u00f6z\u00e9pszinten k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen \u00e9rthet\u0151k, eleve ez a k\u00e9t nyelv csak a XVI. sz\u00e1zadt\u00f3l v\u00e1lt el egym\u00e1st\u00f3l.\n\nA m\u00e1sik f\u0151 ok politikai<\/strong>. Az ukr\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 ter\u00fcleteken az \u00e1llami hatalom a lengyel nyelvet akarta meghonos\u00edtani a XVIII. sz. kezdet\u00e9t\u0151l (ez a lengyel-litv\u00e1n \u00e1llam ideje), az ukr\u00e1n ekkor csal\u00e1di nyelv szintj\u00e9re s\u00fcllyedt. A lengyel-litv\u00e1n \u00e1llam megsz\u0171n\u00e9se ut\u00e1n pedig - amikor annak ter\u00fclet\u00e9t egym\u00e1s k\u00f6zt felosztotta Ausztria, Oroszorsz\u00e1g \u00e9s Poroszorsz\u00e1g - az osztr\u00e1k r\u00e9szen folytat\u00f3dott a lengyel er\u0151s hat\u00e1sa, m\u00edg az orosz r\u00e9szen pedig az orosz lett bevezetve mint egyed\u00fcli \u00e1llamnyelv. A XIX. sz\u00e1zad kezded\u00e9t\u0151l az osztr\u00e1k r\u00e9szen az \u00e1llam t\u00e1mogatni kezdte az ukr\u00e1nt, annak szerepe megn\u0151tt, az orosz r\u00e9szen viszont az ellenkez\u0151 folyamat kezd\u0151d\u00f6tt: az orosz hat\u00f3s\u00e1gok igyekeztek az ukr\u00e1n nyelv szerep\u00e9t visszaszor\u00edtani, ez a politika eg\u00e9szen az 1905-\u00f6s forradalomig tartott: 1863-1905 k\u00f6z\u00f6tt tilos volt<\/strong> az ukr\u00e1n nyelv haszn\u00e1lata a k\u00f6z\u00e9letben \u00e9s az iskolai tan\u00edt\u00e1sa is. \u00c9rdekes, hogy ennek ellen\u00e9re m\u00e9gis az orosz r\u00e9szen alakult ki a mai modern ukr\u00e1n nyelv, annak alapjait a XIX. sz. els\u0151 fel\u00e9ben tett\u00e9k le, a legnagyobb alak Tarasz Sevcsenko \u00edr\u00f3, aki egy\u00e9bk\u00e9nt maga is t\u00f6bbet \u00edrt oroszul, mint ukr\u00e1nul. Maga az \"ukr\u00e1n\" sz\u00f3 is az orosz r\u00e9szen alakult ki, az osztr\u00e1k ter\u00fcleten a \"rut\u00e9n\" sz\u00f3 volt sok\u00e1ig a n\u00e9pszer\u0171bb. Ma azonban a \"rut\u00e9n\" elnevez\u00e9s csak a ruszinokn\u00e1l maradt meg.\n\nAz els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az ukr\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 ter\u00fcletek keleti r\u00e9sze<\/strong> lengyel uralom al\u00e1 ker\u00fclt, ism\u00e9t megkezd\u0151d\u00f6tt a lengyel nyelv terjeszt\u00e9se az ukr\u00e1n rov\u00e1s\u00e1ra, A szovjet ter\u00fcleten ennek ford\u00edtottja zajlott: a kommunista korm\u00e1nyzat az ukr\u00e1nt kifejezetten t\u00e1mogatta<\/strong> az orosszal szemben! Ez a politika azonban a 30-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n v\u00e9get \u00e9rt, amikor ism\u00e9t az oroszos\u00edt\u00e1s lett a hivatalos ir\u00e1ny. Szt\u00e1lin hal\u00e1la ut\u00e1n az orosz\u00edt\u00e1st le\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, majd - k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az egy\u00e9bk\u00e9nt ukr\u00e1n nemzetis\u00e9g\u0171 Hruscsov alatt - az ukr\u00e1n szerepe megn\u0151tt. A 70-es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l mindez ism\u00e9t megfordult: \u00fajra az orosz\u00edt\u00e1s lett a hivatalos politika, eg\u00e9szen Gorbacsov id\u00e9ig tartott ez. A gorbacsovi id\u0151k - s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Ukrajna f\u00fcggetlens\u00e9ge - \u00f3ta az ukr\u00e1n nyelv szerepe folyamatosan n\u00f6vekszik, de - minden politikai ir\u00e1ny ellen\u00e9re - az orsz\u00e1g ma is k\u00e9tnyelv\u0171, orosz-ukr\u00e1n a gyakorlatban.\n\nEgy p\u00e9lda, ez egy n\u00e9pszer\u0171 politikai vitam\u0171sor az egyik ukr\u00e1n tv-csatorn\u00e1n (a r\u00e9gi\u00f3 szok\u00e1sai szerint iszony\u00faan hossz\u00fa, T\u00d6BB MINT N\u00c9GY \u00f3r\u00e1s m\u0171sor), az \u00f6sszes felirat ukr\u00e1nul van, de a besz\u00e9lget\u00e9s 70-80 %-ban oroszul megy, a m\u0171sorvezet\u0151 csak oroszul besz\u00e9l, az ukr\u00e1nul besz\u00e9l\u0151ket is oroszul k\u00e9rdezi, a r\u00e9sztvev\u0151k is, mik\u00f6zben a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes monitorokon ukr\u00e1n nyelven van fel\u00edrva minden, \u00e9rdekes kett\u0151s nyelv\u0171 vit\u00e1k iz zajlanak, az orosz-ukr\u00e1n ar\u00e1ny a besz\u00e9dben a m\u0171sor sor\u00e1n kb. 70:30:\n\nhttps:\/\/www.youtube.com\/watch?v=fbEq5xaqs8g\n\nA sztenderd ukr\u00e1n nyelv alapja a mai k\u00f6z\u00e9p-ukrajnai nyelvj\u00e1r\u00e1s<\/strong>, azaz nem a nyugat-ukr\u00e1n, ennek ok\u00e1t az el\u0151bb m\u00e1r v\u00e1zoltam. Nyelvj\u00e1r\u00e1si szinten az ukr\u00e1n nyelv folytonos a belarusszal \u00e9s az orosszal, azaz \u00e9szaki ir\u00e1nyban a ukr\u00e1n nyelvj\u00e1r\u00e1sok lassan a belarusz nyelvbe mennek \u00e1t, m\u00edg keleten \u00e9s d\u00e9len ugyanaz t\u00f6rt\u00e9nik az oroszt illet\u0151en. Az orosz hat\u00e1sa \u00f3ri\u00e1si, azaz az ukr\u00e1nok nagy r\u00e9sze nem \u00fagy besz\u00e9l ukr\u00e1nul. ahogy azt \"kellene\" az ukr\u00e1n nyelvv\u00e9d\u0151k szerint, ez l\u00e1that\u00f3 pl. a hangtanban: az ukr\u00e1nban a l\u00e1gy m\u00e1ssalhangz\u00f3 fon\u00e9m\u00e1k sz\u00e1ma \"hivatalosan\" kisebb, mint az oroszban, m\u00e9gis az \u00e1tlagember l\u00e1gy fon\u00e9m\u00e1kat haszn\u00e1l azokban az esetben, amikor oroszul l\u00e1gy fon\u00e9ma lenne az adott sz\u00f3ban, de err\u0151l m\u00e1r \u00edrtam a bevezet\u0151 r\u00e9szben.\n

*<\/p>\nA belarusz<\/strong> ukr\u00e1n anyanyelvi besz\u00e9l\u0151inek sz\u00e1ma kb. 7 milli\u00f3.\n\nHivatalos nyelv egyetlen orsz\u00e1gban: Belarusz (lakoss\u00e1g 58 %-\u00e1nak anyanyelve).\n\n\u00d6sszehasonl\u00edtva az orosz \u00e9s belarusz adatokat, l\u00e1that\u00f3, hogy az \u00f6sszadat 100 % felett van, ez azonban nem el\u00edr\u00e1s, ennek oka, hogy a belarusz anyanyelv\u0171ek t\u00f6bbs\u00e9ge egyben orosz anyanyelv\u0171 is.\n\nAmit le\u00edrtam az ukr\u00e1nr\u00f3l \u00e9rv\u00e9nyes a belaruszra is, azaz lengyel \u00e9s orosz hat\u00e1s a\u00a0XVIII. sz. kezdet\u00e9t\u0151l. Az ukr\u00e1nokkal ellent\u00e9tben azonban a belaruszok ezt term\u00e9szetesen fogadt\u00e1k, a belarusz nyelv visszaszorult lassan a falvakba, m\u00edg a v\u00e1rosok lengyel vagy orosz nyelv\u0171ek lettek. A belarusz nemzeti \u00e9bred\u00e9s is k\u00e9s\u0151bb, az ukr\u00e1n ut\u00e1n f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal, csak a XIX. sz. v\u00e9g\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt.\n\nA szovjet kezdeti id\u0151k t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sei is azonosak: m\u00edg a\u00a0lengyel uralom al\u00e1 ker\u00fclt belarusz ter\u00fcleken kifejezetten er\u0151szakos lengyeles\u00edt\u00e9s indult, a\u00a0szovjet ter\u00fcleten az \u00faj, kommunista korm\u00e1nyzat fejleszteni kiv\u00e1nta a belaruszt minden szinten. Ennek sikeres azonban j\u00f3val kisebb volt, mint Ukrajn\u00e1ban: a belaruszok z\u00f6me k\u00e9tnyelv\u0171<\/strong> volt, s\u0151t egy jelent\u0151s r\u00e9sze csak orosznyelv\u0171, s alapvet\u0151en meg voltak el\u00e9gedve a belarusz nyelv t\u00e9nyleges \"csal\u00e1di nyelv\" st\u00e1tusz\u00e1val.\n\nEz t\u00f6rt\u00e9nt a f\u00fcggetlens\u00e9g elnyer\u00e9se ut\u00e1n is: a lakoss\u00e1g z\u00f6me ellenezte a nyugatp\u00e1rti korm\u00e1nyzat azon igyekezet\u00e9t, hogy visszaszor\u00edtsa az orosz nyelv szerep\u00e9t az orsz\u00e1gban. Az 1994-ben hatalomra ker\u00fclt Aljakszandr Lukesanka<\/strong> egyik kamp\u00e1ny\u00edg\u00e9rete \u00e9ppen az volt, hogy vissza\u00e1ll\u00edtja<\/strong> az orsz\u00e1gban az orosz nyelv hivatalos st\u00e1tusz\u00e1t, Lukasenka n\u00e9pszavaz\u00e1st hirdetett a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l 1995-ben, ezen a szavaz\u00f3k 83 %-a az orosz nyelv vissz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra szavazott. Ma az orsz\u00e1gnak hivatalos nyelve mind az orosz, mind a belarusz, azonban a gyakorlatban k\u00e9t nyelv s\u00falya kb. 10 az 1-hez. A belarusz nyelv szerepe kiss\u00e9 jelk\u00e9pes, azaz a hivatalos feliratok megvannak mind belaruszul, mind oroszul, de az \u00e9let 90 %-ban oroszul folyik minden szinten.\n\nBelarusz nyelv\u0171 m\u0171sor az egyik belarusz tv-csatorn\u00e1n, a csatorna m\u0171sorainak 90+ %-a egy\u00e9bk\u00e9nt orosz nyelv\u0171, a m\u0171sorban szerepl\u0151 interj\u00fa is m\u00e1r oroszul van:\n\nhttps:\/\/www.youtube.com\/watch?v=nwzx0eFI-FQ\n\nRitka dolog: \u00e1llami esem\u00e9nyen belarusz nyelv haszn\u00e1lata, Lukasenka eln\u00f6k belaruszul mond \u00fcnnepi besz\u00e9det a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas belarusz veter\u00e1nok gy\u0171l\u00e9s\u00e9n:\n\nhttps:\/\/www.youtube.com\/watch?v=w50kXWUxNe8\n\nSzokt\u00e1k a belarusz nyelv helyzet\u00e9t az \u00edr nyelv<\/strong> helyzet\u00e9hez hasonl\u00edtani, de ez er\u0151s t\u00falz\u00e1s. A belaroszok nagy t\u00f6bbs\u00e9ge legal\u00e1bb \u00e9rt belaruszul, ha a nyelvet nem is haszn\u00e1lja a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9letben. Sz\u00f3val messze nincs \"nyelvhal\u00e1l\" helyzet.\n\nEgy \u00e9rdekes vide\u00f3. Belarusz \u00fajs\u00e1g\u00edt\u00f3n\u0151 belaruszul k\u00e9rdezi a j\u00e1r\u00f3kel\u0151ket Minkszben \"mi\u00e9rt nem besz\u00e9lnek az emberek Belaruszban belaruszul?\" - az emberek 90 %-a oroszul v\u00e1laszol, \u00a0a v\u00e1laszok jellemz\u0151en: \"mert nincs el\u00e9gg\u00e9 elterjedve\", \"nem \u00e9rtek j\u00f3l belaruszul\", \"k\u00f6nnyebben tudom magamat kifejezni oroszul\". \"mert a sz\u00fcleim is oroszul besz\u00e9lnek\", \"nem tudok el\u00e9gg\u00e9 sz\u00e9pen, irodalmi st\u00edlusban besz\u00e9lni belaruszul, ez\u00e9rt fesz\u00fclts\u00e9get okoz belaruszul besz\u00e9lni\", az egyetlen belaruszul v\u00e1laszol\u00f3 ember v\u00e1lasza: \"mert a rokons\u00e1gomban senki sem szokott belaruszul besz\u00e9lni\".\n\nhttps:\/\/www.youtube.com\/watch?v=KVHsXnpLErI\n

*<\/p>\nA ruszin a legkisebb keleti-szl\u00e1v nyelv, anyanyelvi besz\u00e9l\u0151inek sz\u00e1ma kb. 80 ezer. A ruszinra jellemz\u0151, hogy gyakorlatilag ma m\u00e1r nem l\u00e9teznek egynyelv\u0171 anyanyelvi besz\u00e9l\u0151i.\n\nSehol se hivatalos nyelv, egyetlen orsz\u00e1gban sem.\n\nT\u00f6rt\u00e9netileg a ruszin az a nyelv, mely a magyar uralom al\u00e1 ker\u00fclt keleti szl\u00e1vok nyelv\u00e9b\u0151l lett. Az ukr\u00e1nok nem is tekintik azt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nyelvnek, hanem az ukr\u00e1n k\u00e1rp\u00e1tont\u00fali nyelvj\u00e1r\u00e1s\u00e1nak.\n\nNemzetis\u00e9gk\u00e9nt ma a ruszinok lehetnek kb. m\u00e1sf\u00e9lmilli\u00f3an, sz\u00e9tsz\u00f3rodva t\u00f6bb orsz\u00e1gban, valamint van jelent\u0151s emigr\u00e1ns k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00c9szak-Amerik\u00e1ban is. Az ukrajnai ruszinok nagy r\u00e9sze ma m\u00e1r orosz - azaz nem ukr\u00e1n - anyanyelv\u0171. Ha az ember n\u00e9zeget ruszin forr\u00e1sokat, szembe\u00f6tl\u0151 jelens\u00e9g, hogy az orosz haszn\u00e1lata szinte demonstrat\u00edv, azaz ukr\u00e1nellenes \u00e9llel szerepel.\n\nA ruszinnak nincs sztendertiz\u00e1lt v\u00e1ltozata, azaz az egyes nyelvj\u00e1r\u00e1sai k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n sztendertet alkotnak.\n\nA ruszin m\u00e1ra amolyan fokl\u00f3rnyelvv\u00e9 lett sajnos. Ha az ember ruszin nyelv\u0171 besz\u00e9det akar bemutatni, szinte csak n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti el\u0151ad\u00e1sokat tud el\u0151hozni. A kev\u00e9s kiv\u00e9tel egyik az \u00dajvid\u00e9ki Telev\u00edzi\u00f3 ruszin ad\u00e1sa, \u00edme onnan egy id\u0151j\u00e1r\u00e1sjelent\u00e9s ruszin nyelven:\n\nhttps:\/\/www.youtube.com\/watch?v=8wQnY3XWnAU","type":"rich"}