Az oroszorsz\u00e1gi kommunist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra a legnagyobb ellenf\u00e9l az orosz n\u00e9p \u00e9s az ortodox vall\u00e1s volt.<\/p>\r\n
A vall\u00e1ssal gyorsan siker\u00fclt elb\u00e1nni: papok, szerzetesek \u00e9s ap\u00e1c\u00e1k t\u00f6meges legyilkol\u00e1sa Lenin parancs\u00e1ra, tempomrombol\u00e1s, minden vagyon elv\u00e9tele, stb.<\/p>\r\n
Deh\u00e1t az orosz n\u00e9p maradt. Mit lehet tenni? Mindenk\u00e9ppen csap\u00e1st kell m\u00e9rni \u00a0identit\u00e1s\u00e1nak f\u0151 elem\u00e9re, a nyelvre!<\/p>\r\n
M\u00e1r 1919-ben d\u00f6nt\u00e9s sz\u00fcletett az oroszorsz\u00e1gi kommunista korm\u00e1ny \u00e1ltal, hogy a n\u00e9pm\u0171vel\u00e9si kamp\u00e1ny keretein bel\u00fcl az orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151 \u00f6sszes \u00edr\u00e1sbelis\u00e9ggel nem rendelkez\u0151 n\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra \u00edr\u00e1sbelis\u00e9get kell l\u00e9trehozni, m\u00e9gpedig a LATIN \u00c1B\u00c9C\u00c9 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. 1921-ben ezt a d\u00f6nt\u00e9st kieg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k: a m\u00e1r saj\u00e1t \u00edr\u00e1sbelis\u00e9ggel rendelkez\u0151 n\u00e9pek \u00edr\u00e1s\u00e1t meg kell \u201ereform\u00e1lni\u201d, azaz \u00e1talak\u00edtani a latin \u00e1b\u00e9c\u00e9 alapj\u00e1n.<\/p>\r\n
A tervezet azonnal \u00e1t is lett \u00fcltett\u00e9k a gyakorlatba. Legel\u0151sz\u00f6r a kev\u00e9sb\u00e9 fejlett, azaz nagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00edr\u00e1studatlans\u00e1ggal k\u00fczd\u0151 n\u00e9pek ker\u00fcltek sorra, azaz azok, melyek \u00edr\u00e1sa arab \u00e1b\u00e9c\u00e9 (abdzsad) alap\u00fa volt. \u00cdgy lett latinbet\u0171s pl. az azeri, a kirgiz, a tat\u00e1r, stb. nyelv.<\/p>\r\n
K\u00f6vetkeztek a cirillbet\u0171s nem-szl\u00e1v nyelvek: pl. abh\u00e1z, jakut, komi, osz\u00e9t. Majd minden m\u00e1s nyelv.<\/p>\r\n
A 20-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9re a cirillbet\u0171s szl\u00e1v nyelvek, a jiddis, a gr\u00faz, az \u00f6rm\u00e9ny, s p\u00e1r cirillbet\u0171s finnugor nyelv (pl. a mari, mordvin \u00e9s az udmurt) kiv\u00e9tel \u00e9vel minden hivatalosan elismert szovjet n\u00e9p latinbet\u0171s \u00edr\u00e1ssal rendelkezett.<\/p>\r\n
Az utols\u00f3 l\u00e9p\u00e9s ezeknek a nyelveknek a latin \u00e1b\u00e9c\u00e9 alapj\u00e1n val\u00f3 \u00edr\u00e1sreformja volt. 1929-ben sz\u00fcletett meg a hivatalos javaslat az orosz nyelv \u00edr\u00e1sreformj\u00e1r\u00f3l.<\/p>\r\n
1930-ban Szt\u00e1lin adott ki utas\u00edt\u00e1st a reformtervezet le\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A pontos oka ennek nem ismert. Az egyik v\u00e1ltozat szerint a f\u0151 ok p\u00e9nz\u00fcgyi volt: hatalmas \u00f6sszegbe ker\u00fclt volna pl. \u00faj \u00edr\u00f3g\u00e9pek beszerz\u00e9se, \u00faj nyomtatv\u00e1nyok legy\u00e1rt\u00e1sa, utcai feliratok cser\u00e9je. A m\u00e1sik szerint meg\u00e9rezte, hogy ez hatalmas ellen\u00e1ll\u00e1st fog kelteni. A harmadik szerint egyszer\u0171en hazafias \u00e9rz\u00e9sei t\u00e1madtak: nem akarta, hogy saj\u00e1t anyanyelv\u00e9t (a gr\u00fazt) is el\u00e9rje a \u201ereform\u201d.<\/p>\r\n
\u00c9rdekess\u00e9gk\u00e9ppen a latinbet\u0171s orosz \u00edr\u00e1s. T\u00f6bb tervezet is volt, de ez volt a f\u0151 v\u00e1ltozat.<\/p>\r\n
Az \u0410 \u0411 \u0412 \u0413 \u0414 \u0417 \u0418 \u041a \u041b \u041c \u041d \u041e \u041f \u0420 \u0421 \u0422 \u0423 \u0424 \u042d bet\u0171k helyett azok logikus latinbet\u0171s v\u00e1ltozata lett volna, azaz: A B V G D Z I K L M N O P R S T U F E.<\/p>\r\n
A \u0425 maradt volna form\u00e1j\u00e1n\u00e1l, azaz latin X lett volna.<\/p>\r\n
A \u0427-b\u0151l C lett volna. A \u042b bet\u0171b\u0151l pedig Y.<\/p>\r\n
Mell\u00e9kjeles bet\u0171 lett volna a \u0416, a \u0426 \u00e9s a \u0428 \u2013 \u01b5 \u00e9s \u00c7 \u00e9s \u015e.<\/p>\r\n
Az \u0429 bet\u0171kombin\u00e1ci\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltozott volna: SC.<\/p>\r\n
A \u042c egyes\u00edtve lett volna a \u0419 bet\u0171vel, mindkett\u0151 J lett volna.<\/p>\r\n
Az \u0415 bet\u0171 kett\u00e9v\u00e1lt volna: sz\u00f3 elej\u00e9n, valamint mag\u00e1nhangz\u00f3 \u00e9s kem\u00e9ny- vagy l\u00e1gys\u00e1gjel ut\u00e1n JE lett volna, m\u00e1s helyzetben viszont egyes\u00fclt volna az \u042d bet\u0171vel: E. Ez gondot okozott volna, mivel \u00edgy egyes esetekben nem lehetett volna tudni, hogy az E-vel jelzett hang E vagy \u042d.<\/p>\r\n
A \u042a bet\u0171 megsz\u0171nt volna, ez azonban nem okozott volna probl\u00e9m\u00e1t, mivel az oroszban ez a bet\u0171 csak egyes mag\u00e1nhangz\u00f3k el\u0151tt fordul el\u0151, s haszn\u00e1lata kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lhet\u0151 lett volna az \u00faj mag\u00e1nhangz\u00f3 bet\u0171kkel.<\/p>\r\n
\u00c9rdekes m\u00f3don a \u0401, \u042e \u00e9s \u042f bet\u0171ket meghagyta volna az \u00faj rendszer. Sz\u00f3 elej\u00e9n, valamint mag\u00e1nhangz\u00f3 \u00e9s kem\u00e9ny- vagy l\u00e1gys\u00e1gjel ut\u00e1n JO, JU, JA lett volna bel\u0151l\u00fck, m\u00e1s helyzetben viszont saj\u00e1t mell\u00e9kjeles bet\u0171t kaptak volna: \u00d6, \u00dc \u00e9s \u00c4.<\/p>\r\n
Azaz\u00a0 a jelenlegi 33 orosz bet\u0171 helyett 29 maradt volna.<\/p>","type":"rich"}