{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"Rendszerv\u00e1lt\u00e1s Bulg\u00e1ri\u00e1ban","html":"Ellent\u00e9tben Magyarorsz\u00e1ggal, a bolg\u00e1r rendszerv\u00e1lt\u00e1s hozz\u00e1k\u00f6thet\u0151 egyetlen egy d\u00e1tumhoz: 1989. november 10<\/strong>-hez.\n\nA hatalom ezt megel\u0151z\u0151en szinte teljesen reformmentes volt, s gyakorlatilag ellenz\u00e9k sem l\u00e9tezett. Ez\u00e9rt a\u00a0bolg\u00e1r \u00e1tmenet egyik saj\u00e1toss\u00e1ga: a dolgok nagyon gyorsan t\u00f6rt\u00e9ntek, egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra. Bulg\u00e1ri\u00e1ban sosem volt reformkommunizmus, az utols\u00f3 pillanatig a sziklaszil\u00e1rd marxista rendszer m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.\n\n1985-ben a Szovjet\u00fani\u00f3ban hatalomra ker\u00fcl Mihail Gorbacsov<\/strong>. El\u0151sz\u00f6r a kommunista Bulg\u00e1ria t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben Bulg\u00e1ria imm\u00e1r nem a Szovjet\u00fani\u00f3 els\u0151 sz\u00e1m\u00fa sz\u00f6vets\u00e9gese, s el\u0151sz\u00f6r t\u00f6rt\u00e9nik meg, hogy a bolg\u00e1r vezet\u00e9s nem \u00e9rt egyet automatikusan<\/strong> mindennel, ami Moszkv\u00e1ban elhangzik.\n\nMagyarorsz\u00e1ghoz k\u00e9pest fontos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g Bulg\u00e1ri\u00e1ban, hogy a kommunista eszm\u00e9nek mindig komoly t\u00e1mogatotts\u00e1ga<\/strong> volt, m\u00e1r a II. vh. el\u0151tt is (pl. volt olyan v\u00e1laszt\u00e1s, ahol a kommunista p\u00e1rt a m\u00e1sodik helyen v\u00e9gzett).\n\nA m\u00e1sik bolg\u00e1r saj\u00e1toss\u00e1g, hogy a bolg\u00e1r \u00e9rtelmis\u00e9g f\u0151 v\u00e1laszt\u00f3vonala hossz\u00fa id\u0151 \u00f3ta az oroszp\u00e1rti\/oroszellenes ellent\u00e9t volt. (Tal\u00e1n ez a magyar n\u00e9pi\/urb\u00e1nus k\u00e9rd\u00e9shez hasonl\u00edthat\u00f3 valamilyen szinten.) Hozz\u00e1 kell tenni, hogy az oroszp\u00e1rtis\u00e1g<\/strong> \u00e9s a kommunistap\u00e1rtis\u00e1g nem felt\u00e9tlen\u00fcl egyezett, s\u0151t komoly r\u00e9teg l\u00e9tezett, mely \u00e9ppen az\u00e9rt volt antikommunista, mert oroszp\u00e1rti volt, azaz a marxizmust egyfajta, az orosz n\u00e9pre nyugatr\u00f3l r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtett, idegen eszm\u00e9nek hitte.\n\nAz els\u0151<\/strong> bolg\u00e1r ellenz\u00e9ki szervezet 1987-ben alakul meg, szigor\u00faan politakamentes, s\u0151t kommunista p\u00e1rttagok is r\u00e9szt vesznek benne (s\u0151t: tagja a p\u00e1rvezet\u00e9s egyik tagj\u00e1nak a feles\u00e9ge!), de m\u00e9g \u00edgy is ellenz\u00e9kinek sz\u00e1m\u00edt csup\u00e1n amiatt, hogy az els\u0151 olyan t\u00e1rsadalmi szervezet, mely f\u00fcggetlen<\/strong> a p\u00e1rt\u00e1llamt\u00f3l. A szervezet egyetlen c\u00e9lja a k\u00f6rnyezev\u00e9delem<\/strong>, k\u00f6zvetlen oka pedig Rusze v\u00e1ros leveg\u0151je szennyezetts\u00e9ge elleni harc. A hat\u00f3s\u00e1g rend\u0151ri eszk\u00f6z\u00f6kkel l\u00e9p fel a szervezet ellen.\n\n1989 elej\u00e9n megalakul egy hasonl\u00f3 kornyezetv\u00e9delmi szervezet Sz\u00f3fi\u00e1ban, mely az akkor \u00e9ppen Sz\u00f3fi\u00e1ban rendezett nemzetk\u00f6zi k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi tal\u00e1lkoz\u00f3t haszn\u00e1lja ki. Az adminisztrat\u00edv t\u00e1mad\u00e1sok ellen\u00e9re ez a szervezet fennmarad.\n\nSzint\u00e9n 1989 elej\u00e9n j\u00f6n l\u00e9tre az els\u0151 f\u00fcggetlen bolg\u00e1r szakszervezet<\/strong>. Kezdetben teljesen \u00e9rtelmis\u00e9gi szervezet, szinte kiz\u00e1r\u00f3lag m\u0171v\u00e9szek \u00e9s tudom\u00e1nyos kutat\u00f3k a tagjai. Ez lett k\u00e9s\u0151bb a legsikeresebb volt illeg\u00e1lis bolg\u00e1r szervezet, m\u00e1ra ez a szakszervezet az egyik f\u0151 szakszervezet az orsz\u00e1gban.\n\nAz els\u0151 ny\u00edltan politikai<\/strong> ellenz\u00e9ki szervezet 1988 november\u00e9ben alakul meg a Sz\u00f3fiai Egyetemen: a szervezet m\u00e1r nev\u00e9ben is Gorbacsov t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t t\u0171zi ki c\u00e9lul (Klub a Glasznoszty \u00e9s a Peresztrojka T\u00e1mogat\u00e1s\u00e1\u00e9rt), ennek oka persze r\u00e9szben taktikai: \u00edgy a hat\u00f3s\u00e1g kev\u00e9sb\u00e9 mer fell\u00e9pni ellen\u00fck. Emellett azonban fontos megjegyezni: a klub t\u00f6bb fontos szem\u00e9lyis\u00e9ge kommunista volt, kiz\u00e1r\u00f3lag Zsivkov\u00e9k politik\u00e1ja ellen volt, de nem akarta a rendszert megd\u00f6nteni. Maga a Klub k\u00e9s\u0151bb legismertt\u00e9 v\u00e1lt szem\u00e9lyis\u00e9ge, Zselju Zselev<\/strong> k\u00e9s\u0151bbi k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6k a rendszer megd\u00f6nt\u00e9se mellett \u00e1llt ugyan, de \u0151 is mag\u00e1t marxist\u00e1nak vallotta, s egy \"m\u00e1sfajta szocializmust\" akart. A Klubban alig akadtak emberek, akik eleve elutas\u00edtott\u00e1k az eg\u00e9sz rendszert alapjaival egy\u00fctt.\n

\"zhzh\"<\/a>Zselju Zselev<\/em><\/p>\nA szervezet nemzetk\u00f6zileg 1989 janu\u00e1rj\u00e1ban v\u00e1lik h\u00edress\u00e9, amikor a francia k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6k<\/strong> bulg\u00e1riai l\u00e1togat\u00e1sa sor\u00e1n vend\u00e9g\u00fcl l\u00e1tja a Klub vezet\u0151s\u00e9g\u00e9t.\n

\"zhlk\"<\/a><\/p>\n

Todor Zsivkov \u00e9s Andrej Lukanov<\/em><\/p>\nAmi a kommunista vezet\u00e9st illeti, Gorbacsov h\u00edveinek t\u00e1bor\u00e1t Petar Mladenov<\/strong>, a k\u00fcl\u00fcgyek felel\u0151se \u00e9s Andrej Lukanov<\/strong>, a k\u00fclkereskedelem \u00e9s a p\u00e9nz\u00fcgyek felel\u0151se vezette. Vel\u00fck szemben \u00e1llt maga Todor Zsivkov \u00e9s k\u00f6zeli bar\u00e1tai, aki szerint Gorbacsov politik\u00e1ja t\u00e9ves, ugyanis politikai reform helyett gazdas\u00e1gi reformra<\/strong> van sz\u00fcks\u00e9g. A vezet\u00e9s z\u00f6me semleges volt, ingadozott, nem tudta eld\u00f6nteni, kihez legyen h\u0171, Zsivkovhoz vagy Gorbacsovhoz. A gorbacsovist\u00e1k<\/strong> a sz\u00f3fiai szovjet k\u00f6vets\u00e9g \u00e9s szem\u00e9lyesen Gorbacsov seg\u00edts\u00e9g\u00e9t k\u00e9rik Zsivkov elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Mladenov 1989. november 5-\u00e9n K\u00edn\u00e1ba l\u00e1togat, de a val\u00f3di c\u00e9l Moszkva<\/strong>, ahol a rep\u00fcl\u0151g\u00e9pe lesz\u00e1ll m\u0171szaki okokb\u00f3l, ekkor kapja meg a Lukanov-Mladenov csoport az enged\u00e9lyt, hogy fell\u00e9pjenek Zsivkov ellen. A szovjet t\u00e1mogat\u00e1s h\u00edr\u00e9re<\/strong> a vezet\u00e9s legt\u00f6bb tagja \u00e1t\u00e1ll, k\u00f6zt\u00fck a hadsereget fel\u00fcgyel\u0151 PB-tag is. Zsivkov oldal\u00e1n csak k\u00e9t vezet\u0151s\u00e9gi tag marad, az ideol\u00f3giai \u00fcgyek\u00e9rt felel\u0151s PB-tag \u00e9s a bel\u00fcgyek\u00e9rt felel\u0151s PB-tag. Ez ut\u00f3bbi miatt a hadsereget k\u00e9sz\u00fcls\u00e9gbe helyezik, hogy ha a bel\u00fcgyi er\u0151k ellen\u00e1lln\u00e1nak, fegyveres er\u0151vel le tudja \u0151ket verni a hadsereg. Erre azonban nem lesz sz\u00fcks\u00e9g, Zsivkovot \u00e9rtes\u00edtik 9-\u00e9n, hogy m\u00e1snapra terveztett p\u00e1rtkonferenci\u00e1n le lesz v\u00e1ltva, \u0151 azonban nem mutat ellen\u00e1ll\u00e1st, elker\u00fclend\u0151 a v\u00e9ront\u00e1st, hiszen nem l\u00e1tja \u00e9rtelm\u00e9t a Szovjet\u00fani\u00f3nak val\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1snak.\n

\"10111989\"<\/a>Todor Zsivkov lev\u00e1lt\u00e1sa, baloldalon Petar Mladenov<\/em><\/p>\n1989. november 10-\u00e9n teh\u00e1t megt\u00f6rt\u00e9nik Todor Zsivkov lev\u00e1lt\u00e1sa<\/strong>.\u00a0Az \u00faj vezet\u00e9s azonban nem rendelkezett semmilyen koherens tervvel, alapvet\u0151en valamilyen reformokat akartak, hozz\u00e1t\u00e9ve, hogy az\u00e9rt nem akarnak \u201eolyan messze\u201d elmenni, mint Gorbacsov, de azt sem tudt\u00e1k, hogy hov\u00e1 akarnak eljutni. Az esem\u00e9nyek nagyon hamar t\u00fall\u00e9ptek az \u00faj vezet\u00e9sen. K\u00e9t \u00e9k k\u00f6z\u00e9 szorultak. Egy r\u00e9szr\u0151l a n\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra Zsivkov buk\u00e1sa az utols\u00f3 csepp volt a poh\u00e1rban, vagy ink\u00e1bb \u00fagy mondan\u00e1m, a domin\u00f3effektus els\u0151 eleme, mely jelt adott az eg\u00e9sz rendszer, mint olyan elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ra: ha egyszer szabadon lehet m\u00e1r Zsivkov ellen besz\u00e9lni, akkor mi\u00e9rt ne lehetne b\u00e1rmit kritiz\u00e1lni? Biztosan nem olvast\u00e1k Machiavellit, aki pedig m\u00e1r a XVI. sz\u00e1zad elej\u00e9n meg\u00edrta, hogy minden hatalom akkor van a legnagyobb vesz\u00e9lyben, amikor eld\u00f6nti, hogy most akkor reformokat fog csin\u00e1lni. \u00cdgy is lett: egym\u00e1s ut\u00e1n jelentek meg nyilv\u00e1nosan a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb v\u00e9lem\u00e9nyek, elgondol\u00e1sok. \u00cdgy nem lehetett fenntartania a korl\u00e1tozott demokr\u00e1ci\u00e1t, amit az \u00faj vezet\u00e9s szeretett volna. M\u00e1s r\u00e9szr\u0151l a p\u00e1rtvezet\u00e9s jelent\u0151s r\u00e9sze, s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e1llambiztons\u00e1gi szervek appar\u00e1tusa, s a m\u00e1sodik \u00e9s harmadik vonalbeli p\u00e1rtnomenklat\u00fara sem akart m\u00e1r kommunizmust, \u0151k m\u00e1r ink\u00e1bb egy olyan kapitalizmust szerettek volna, ahol \u0151k szem\u00e9lyesen r\u00e9szei lehetnek az \u00faj gazdas\u00e1gi elitnek.\n\nAz els\u0151 nagy, f\u00fcggetlen t\u00fcntet\u00e9s<\/strong> november 18-\u00e1n zajlik, Ezen m\u00e1r nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik: a puccsist\u00e1k elvesztettek minden ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st<\/strong> az esem\u00e9nyek felett. Innent\u0151l kezdve az \u00faj vezet\u00e9s csak sodr\u00f3dik az esem\u00e9nyekkel. December elej\u00e9n m\u00e1r maga a kommunista p\u00e1rt javasolja a t\u00f6bbp\u00e1rti demokr\u00e1cia bevezet\u00e9s\u00e9t.\n\nA\u00a0Klub a Glasznoszty \u00e9s a Peresztrojka T\u00e1mogat\u00e1s\u00e1\u00e9rt kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re t\u00f6bb \u00fajonnan megalakul\u00f3 szervezett (k\u00f6zt\u00fck t\u00f6bb volt, a 40-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n betiltott p\u00e1rt) decemberben megalak\u00edtja a Demokratikus Er\u0151k Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t<\/strong> (bolg\u00e1r r\u00f6vid\u00edt\u00e9se SZDSZ), ez ekkor\u00a0egy m\u00e9g ideol\u00f3giailag teljesen heterog\u00e9n szervezet, mely szinte mindenkit egyes\u00edt, aki valami\u00e9rt ellenzi a kommunista p\u00e1rtot: tagjai k\u00f6z\u00f6tt vannak mindenf\u00e9le ir\u00e1nyzat\u00fa emberek, csak a nacionalist\u00e1kat \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket nem engedik be a sz\u00f6vets\u00e9gbe. A szervezet vezet\u0151je Zselju Zselev<\/strong>.\n\nA kommunist\u00e1k f\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9ge Andrej Lukanov, aki ekkor legink\u00e1bb saj\u00e1t p\u00e1rtb\u00e9li ellenz\u00e9ke ellen harcol. Az \u0151 javaslata - lengyel mint\u00e1ra - kerekasztal-t\u00e1rgyal\u00e1sok<\/strong> megszervez\u00e9se az \u00e1tmenet alapjair\u00f3l val\u00f3 meg\u00e1llapod\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A t\u00e1rgyal\u00e1sok 1990 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l m\u00e1jus\u00e1ig zajlanak, kiz\u00e1r\u00f3lag politikai \u00e9s alkotm\u00e1nyos k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l. Lukanov\u00e9k ek\u00f6zben sikeresen v\u00e9grtehajtj\u00e1k az \u00e1llami vagyon nagy r\u00e9sz\u00e9nek \u00e1tj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1t<\/strong> mag\u00e1nk\u00e9zbe, term\u00e9szetesen az \u00faj tulajdonosok a volt kommunista gazdas\u00e1gi nomenklat\u00fara tagjai.\n\n1990 febru\u00e1rj\u00e1ban az utols\u00f3 kommunista parlament megv\u00e1lasztja Lukanovot minisztereln\u00f6k<\/strong>nek.\n\n\"sds\"<\/a>\n

az SZDSZ nagy kamp\u00e1nyz\u00e1r\u00f3 gy\u0171l\u00e9se 1990-ben<\/em><\/p>\nAz els\u0151 parlamenti v\u00e1laszt\u00e1sok<\/strong> 1990 j\u00fanius\u00e1ban zajlanak, a r\u00e9szv\u00e9teli ar\u00e1ny 91 %. Az id\u0151zk\u00f6ben mag\u00e1t Bolg\u00e1r Szocialista P\u00e1rtt\u00e1 \u00e1tnevezett kommunista p\u00e1rt abszol\u00fat t\u00f6bbs\u00e9get szerez, elnyerve a mand\u00e1tumok 54 %-\u00e1t. m\u00e1sodik helyen az SZDSZ 36 %-kal, harmadikon a t\u00f6r\u00f6k kisebbs\u00e9gi p\u00e1rt 6 %-kal, utols\u00f3 helyen az Agr\u00e1rp\u00e1rt 4 %-kal. Ezzel nagyj\u00e1b\u00f3l ki is alakul a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vek bolg\u00e1r politikai k\u00e9plete: a szociallist\u00e1k, az SZDSZ \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a h\u00e1rom fontos er\u0151<\/strong> (az Agr\u00e1rp\u00e1rt m\u00e1r a k\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1laszt\u00e1sokon kiesik a parlamentb\u0151l). Minden m\u00e1s er\u0151 - a v\u00e1laszt\u00e1sokon 200 p\u00e1rt<\/strong> vesz r\u00e9szt! - marginaliz\u00e1l\u00f3dik.\n\nGyakorlatilag teh\u00e1t a lakoss\u00e1g a szocialist\u00e1k \u00e9s az ellenz\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1laszt. A v\u00e1laszt\u00e1s azonban sokkal t\u00f6bb<\/strong>, mint v\u00e1laszt\u00e1s a volt kommunista diktat\u00fara t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s ellenz\u00e9s\u00e9r\u0151l. A szocialist\u00e1k a m\u00e9rs\u00e9keltebb er\u0151, az ellenz\u00e9k a radik\u00e1lisabb, ez is seg\u00edti a szocialist\u00e1kat. Ezen k\u00edv\u00fcl m\u00edg az ellenz\u00e9k hat\u00e1rozottan nyugatp\u00e1rti, a szocialist\u00e1k ink\u00e1bb harmadikutasok<\/strong>, ezzel sok embert tudnak magukhoz cs\u00e1b\u00edtani. A szocialist\u00e1kat er\u0151s\u00edti m\u00e9g az is, hogy az \"oroszk\u00e9rd\u00e9sben\" semlegesek vagy oroszp\u00e1rtiak, m\u00edg az ellenz\u00e9k egy r\u00e9sze hiszt\u00e9rikusan oroszellenes<\/strong>, ami sok oroszp\u00e1rti \u00e9s antikommunista ember sz\u00e1m\u00e1ra a szocialist\u00e1kat szimpatikuss\u00e1 teszi. A bolg\u00e1r nacionalist\u00e1k<\/strong> is egy\u00e9rtelm\u0171en a szocialist\u00e1k mell\u00e9 \u00e1llnak, \u0151ket tekintve nemzetibb er\u0151nek, a szerint\u00fck t\u00fals\u00e1gosan \"nyugatmajmol\u00f3\" ellenz\u00e9khez k\u00e9pest.\n

Azt hiszem, ezek ut\u00e1n \u00e9rthet\u0151, hogy ugyanazok a nyugati befoly\u00e1sk\u00f6zpontok, mint a Soros Alap\u00edtv\u00e1ny<\/strong> \u00e9s hasonl\u00f3k, melyek Magyarorsz\u00e1gon mindig a baloldalt t\u00e1mogatj\u00e1k, Bulg\u00e1ri\u00e1ban mindig a jobboldal mellett \u00e1llnak ki.<\/blockquote>\nA v\u00e1laszt\u00e1si eredm\u00e9nyek \u00edgy azonban\u00a0ellentmondanak<\/strong> a szovjet-amerikai meg\u00e1llapod\u00e1soknak, melyekkel a volt szovjet befoly\u00e1si \u00f6vezet<\/strong> \u00e1tker\u00fcl az USA-hoz. A bolg\u00e1r szocialist\u00e1k ugyanis ekkor m\u00e9g a semlegess\u00e9g mellett \u00e1llnak ki, s nem t\u00e1mogatj\u00e1k egy\u00e9rtelm\u0171en a nyugati \u00e9rt\u00e9keket. \u00cdgy a sz\u00f3fiai amerikai k\u00f6vets\u00e9g \u00e9s egy\u00e9b nyugati szervezetek (els\u0151 helyen a Soros Alap\u00edtv\u00e1ny) finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1val megkezd\u0151dik a Sz\u00f3fiai Egyetem elfoglal\u00f3s di\u00e1ksztr\u00e1jkja, valami m\u00e1s utcai akci\u00f3k. El\u0151ker\u00fcl egy kompromit\u00e1l\u00f3 anyag Petar Mladenov eln\u00f6kr\u0151l, \u00edgy az k\u00e9nytelen lemondani<\/strong>. 1990 augusztus\u00e1ban a szocialista t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 parlament, Lukanov javaslat\u00e1ra az ellenz\u00e9k vezet\u0151j\u00e9t, Zselju Zselevet v\u00e1lasztja meg \u00faj k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6knek, hogy ezzel biztos\u00edtsa a nyugalmat az orsz\u00e1gban.\n\n\u0150szt\u0151l a gazdas\u00e1gi helyzet s\u00falyosan romlik<\/strong>. A k\u00e9sz\u00fcl\u0151 \u00e1rliberaliz\u00e1ci\u00f3 miatt az \u00e1ruk elt\u0171nnek az \u00fczletekb\u0151l, sosem l\u00e1tott \u00e1ruhi\u00e1ny jelentkezik, bevezet\u00e9sre ker\u00fcl a jegyrendszer az alapvet\u0151 \u00e9lelmiszerekre. A korm\u00e1ny bejelenti az orsz\u00e1g cs\u0151dj\u00e9t<\/strong> a k\u00fclf\u00f6ldi hitelez\u0151k fel\u00e9. Hatalmas tiltakoz\u00e1si hull\u00e1m alakul ki, mely miatt a korm\u00e1ny novemberben lemond. (Lukanovot 5 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1996-ban, m\u00e1ig tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt meggyilkolj\u00e1k<\/strong>.)\n\nK\u00f6zben l\u00e9trej\u00f6n az els\u0151 szakad\u00e1s az SZDSZ-ben a radik\u00e1lisok \u00e9s a m\u00e9rs\u00e9keltek k\u00f6z\u00f6tt, a radik\u00e1lisok n\u00e9pszer\u0171 nev\u0171 \"s\u00f6t\u00e9tk\u00e9kek\" (a k\u00e9k az SZDSZ sz\u00edne). A k\u00f6zvetlen kiv\u00e1lt\u00f3 ok: a parlament \u00e1ltal megsz\u00f6vegezett \u00faj alkotm\u00e1ny<\/strong> t\u00e1mogat\u00e1sa vagy ellenz\u00e9se.\n\n\u00daj, de facto koal\u00edci\u00f3s<\/strong> korm\u00e1ny alakul, egy f\u00fcggetlen k\u00f6zgazd\u00e1sz professzor vezet\u00e9s\u00e9vel. A korm\u00e1nyban r\u00e9szt vesznek a szocialist\u00e1k, az SZDSZ, s az Agr\u00e1rp\u00e1rt jel\u00f6ltjei. Az \u00faj korm\u00e1ny 1991 m\u00e1rcius\u00e1ra stabiliz\u00e1lja a p\u00e9nz\u00fcgyi helyzetet, febru\u00e1rban felszabad\u00edtj\u00e1k az \u00d6SSZES \u00e1rat (egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra) \u00e9s bevezetik a bolg\u00e1r leva konvertibilit\u00e1s\u00e1t<\/strong> (szint\u00e9n egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra). Mindennek az \u00e1ra a 300 %-os infl\u00e1ci\u00f3, ami gyakorlatilag elveszi az \u00e1tlagemberek megtakar\u00edt\u00e1sait. A bolg\u00e1r leva \u00e1rfolyama 1991 k\u00f6zep\u00e9re stabiliz\u00e1l\u00f3dik 1 USA doll\u00e1r = 15 bolg\u00e1r leva<\/strong> szint k\u00f6r\u00fcl, a kor\u00e1bbi 28 lev\u00e1s szintr\u0151l.\n\n1991 november\u00e9ben<\/strong> van a k\u00f6vetkez\u0151 parlamenti v\u00e1laszt\u00e1s. Ezen a SZDSZ els\u0151 helyet \u00e9r el, a mand\u00e1tumok 46 %-\u00e1val, m\u00e1sodik helyen 45 %-kal a szocialist\u00e1k vannak. Az SZDSZ a t\u00f6r\u00f6k p\u00e1rttal alap\u00edt koal\u00edci\u00f3s korm\u00e1nyt, a korm\u00e1ny az USA-val igyekszik ki\u00e9p\u00edteni k\u00f6zeli kapcsolatokat. A korm\u00e1ny megval\u00f3s\u00edtja a reprivatiz\u00e1ci\u00f3t, azaz az \u00f6sszes volt tulajdonos vagy azok \u00f6r\u00f6k\u00f6sei visszakapj\u00e1k az \u00e1llamos\u00edtott tulajdont, ez azonban a mez\u0151gazdas\u00e1gban tot\u00e1lis kataszr\u00f3f\u00e1hoz vezet: a mez\u0151gazdas\u00e1gi f\u00f6ldek nagy r\u00e9sze parlagon marad, mivel a vissz\u00e1ll\u00edtott \u00faj tulajdonosoknak egyszer\u0171en nem \u00e9ri meg a f\u00f6ldek mez\u0151gazdas\u00e1gi hasznos\u00edt\u00e1sa, k\u00f6zben pedig a volt \u00e1llami v\u00e1llalatok \u00e9s termel\u0151sz\u00f6vetkezetek vagyon\u00e1t egyszer\u0171en elk\u00f3tyavety\u00e9lik.\n\nK\u00f6zben az els\u0151 k\u00f6zvetlen eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1son 1992 elej\u00e9n Zselju Zselev nyer,\n\n1992 v\u00e9g\u00e9n a SZDSZ sz\u00e9tesi<\/strong>k korm\u00e1nyp\u00e1rtiakra \u00e9s korm\u00e1nyellenesekre, valamint Zselev eln\u00f6k h\u00edveire \u00e9s ellenfeleire. Zselev eln\u00f6k \u00e9s h\u00edvei az SZDSZ-ben megbuktatj\u00e1k a korm\u00e1nyt, a t\u00f6r\u00f6k p\u00e1rt seg\u00edts\u00e9g\u00e9t is ig\u00e9nybe v\u00e9ve.\n\nAz \u00faj \"szak\u00e9rt\u0151i\" korm\u00e1ny alatt a b\u0171n\u00f6z\u00e9s er\u0151sen n\u00f6vekszik, megjelennek a jellemz\u0151en volt sportol\u00f3k \u00e1ltal l\u00e9trehozott maffia csoportok, majd k\u00f6vetkezik a piramisj\u00e1t\u00e9kok id\u0151szaka, melyek a lakoss\u00e1gt\u00f3l milli\u00e1rdokat csalnak ki. A korm\u00e1ny a nyugati nyom\u00e1s ellen\u00e9re igyekszik megtartani a nagy \u00e1llami c\u00e9geket<\/strong>. Tucatny\u00e1val alakulnak k\u00f6zben a mag\u00e1nbankok, legnagyobb r\u00e9sz\u00fck t\u0151ke n\u00e9lk\u00fcl, gyakorlatilag piramisj\u00e1t\u00e9kk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dve.\n\n1994 v\u00e9g\u00e9n a korm\u00e1ny lemond, \u00fajra v\u00e1laszt\u00e1sok zajlanak, ezen a szocialist\u00e1k 53 %-os abszol\u00fat t\u00f6bbs\u00e9get szereznek. Ez az utols\u00f3 szocialista korm\u00e1ny, mely megpr\u00f3b\u00e1lja megval\u00f3s\u00edtani a semleges Bulg\u00e1ria<\/strong> programj\u00e1t, azaz ellenzi a NATO-csatlakoz\u00e1st<\/strong>, tov\u00e1bb\u00e1 igyekszik megtartani belf\u00f6ldi k\u00e9zben a gazdas\u00e1got, ellenezve az \u00f3ri\u00e1sc\u00e9gek ki\u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1t nyugati befektet\u0151knek fill\u00e9res \u00e1ron. Mindez term\u00e9szetesen nem j\u00e1rhatott sikerrel. a v\u00e1lasz a tot\u00e1lis t\u00e1mad\u00e1s mind belf\u00f6ldr\u0151l, mind k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l. 1996 k\u00f6zep\u00e9n t\u00f6bb nyugati bank t\u00e1mad\u00e1st int\u00e9z a bolg\u00e1r leva ellen, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a bolg\u00e1r p\u00e9nznem \u00f6sszeroppan<\/strong>. Az addigi stabil doll\u00e1ronk\u00e9nti 50-60 leva k\u00f6zti \u00e1rfolyam hetente, majd naponta zuhanni kezd, 1997 elej\u00e9re el\u00e9rve a 3000 lev\u00e1s szintet. Az infl\u00e1ci\u00f3 el\u00e9ri a 700 %-ot az 1996-os \u00e9vre.\n

\"50000\"<\/a><\/p>\n

a legnagyobb c\u00edmlet\u0171 bolg\u00e1r bankjegy 1997 elej\u00e9n, akkori \u00e9rt\u00e9ke kb. 17 USA-doll\u00e1r<\/em><\/p>\nA korm\u00e1ny lemond, a szocialista p\u00e1rt pedig ekkor megv\u00e1ltoztatja addigi politik\u00e1j\u00e1t. F\u00e9l \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a szocialist\u00e1k m\u00e1r NATO- \u00e9s EU-p\u00e1rtiak<\/strong>, \u00edgy a nyugat sz\u00e1m\u00e1ra is elfogadott er\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak. 1997 febru\u00e1rja \u00e9s m\u00e1jusa k\u00f6z\u00f6tt szak\u00e9rt\u0151i korm\u00e1ny ir\u00e1ny\u00edtja az orsz\u00e1got, de facto ez az SZDSZ korm\u00e1nya.\n

\"1997\"<\/a>\u0430 parlament blok\u00e1dja az ellenz\u00e9k \u00e1ltal 1997 elej\u00e9n<\/p>\n1996 december\u00e9ben<\/strong> az SZDSZ megnyeri az eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1st, a m\u00e1sodik fordul\u00f3ban 60 %-ot szerezve. 1997 \u00e1prilis\u00e1ban<\/strong> a parlamenti v\u00e1laszt\u00e1sokon szint\u00e9n az SZDSZ nyer, 57 %-os mand\u00e1tumar\u00e1nyt szerezve.\n\nEzzel befejez\u0151d\u00f6tt az \u00e1tmenet<\/strong> Bulg\u00e1ri\u00e1ban, A k\u00f6vetkez\u0151 id\u0151szak m\u00e1r az egy\u00e9rtelm\u0171en kapitalista Bulg\u00e1ria peri\u00f3dusa.\n\nZselju Zselev volt k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6k id\u00e9n<\/strong> halt meg. Egy tavalyi interj\u00faj\u00e1ban mondta: \"ha tudtam volna, mi lesz az eg\u00e9sz v\u00e9ge, er\u0151sen meggondoltam volna, hogy csin\u00e1ljak-e b\u00e1rmit is\".\n\n\"sds1990\"<\/a>\n\n\"sds1990a\"<\/a>\n

az SZDSZ kamp\u00e1ny\u00e1nak arca 1990-ben, majd ugyan\u0151 20 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, m\u00e1r a szocialista p\u00e1rt t\u00e1mogat\u00f3jak\u00e9nt<\/em><\/p>","type":"rich"}