{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"A harmadik bolg\u00e1r \u00e1llam I.","html":"A harmadik bolg\u00e1r \u00e1llam kezdete.<!--more-->\n\nAz <a href=\"http:\/\/bircahang.org\/a-masodik-bolgar-allam\/\">1422-ben v\u00e9gleg megsz\u0171nt a bolg\u00e1r \u00e1llam<\/a>\u00a0vissz\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a XIX. sz. m\u00e1sodik fel\u00e9ben nem saj\u00e1t er\u0151b\u0151l t\u00f6rt\u00e9nt, hanem k\u00fclf\u00f6ldi seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.\n\nAz utols\u00f3 bolg\u00e1r k\u00eds\u00e9rlet a f\u00fcggetlens\u00e9g saj\u00e1t er\u0151b\u0151l val\u00f3 vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u2013 az <strong>1876-os felkel\u00e9s<\/strong> \u2013 elbukott, viszont az azt k\u00f6vet\u0151 <strong>v\u00e9res t\u00f6r\u00f6k megtorl\u00e1s<\/strong> fontos szerepet j\u00e1tszott mind belf\u00f6ld\u00f6n, mind k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n annak tudatos\u00edt\u00e1s\u00e1ban, hogy nem folytathat\u00f3 a t\u00f6r\u00f6k fennhat\u00f3s\u00e1g folytat\u00e1sa a bolg\u00e1rok \u00e1ltal lakott ter\u00fcleteken.\n\nA k\u00fclf\u00f6ldi \u00e9rdekek alapvet\u0151en 3 r\u00e9szre voltak oszthat\u00f3k: a <strong>n\u00e9met \u00e9s osztr\u00e1k-magyar<\/strong> \u00e9rdekekre, az <strong>angol \u00e9s francia<\/strong> \u00e9rdekekre, s az <strong>orosz<\/strong> \u00e9rdekekre.\n\n<strong>Ausztria<\/strong> \u00e9ppen elvesztette a n\u00e9met egyes\u00fcl\u00e9sben \u00e1ltala j\u00e1tszani k\u00edv\u00e1nt f\u0151szerepet, \u00edgy lemondott a k\u00f6z\u00f6s n\u00e9met \u00e1llamr\u00f3l, a Balk\u00e1n fel\u00e9 ir\u00e1ny\u00edtotta er\u0151fesz\u00edt\u00e9seit, hogy a d\u00e9lszl\u00e1vok osztr\u00e1k f\u00fcgg\u0151s\u00e9gbe ker\u00fcljenek.Ennek f\u0151 ir\u00e1nya <strong>Bosznia-Hercegovina<\/strong> elfoglal\u00e1sa a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kt\u0151l, s <strong>Szerbia<\/strong>, valamint <strong>Montenegr\u00f3<\/strong> osztr\u00e1kbar\u00e1t ir\u00e1nyban val\u00f3 megtart\u00e1sa volt.\n\n<strong>Oroszorsz\u00e1g<\/strong> c\u00e9lja a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ki\u0171z\u00e9se volt a Balk\u00e1nr\u00f3l \u00e9s Konstantin\u00e1poly orosz gy\u00e1ms\u00e1gg\u00e1 v\u00e1ltoztat\u00e1sa, valamint a Balk\u00e1non <strong>oroszbar\u00e1t \u00e1llamok<\/strong> kialak\u00edt\u00e1sa.\n\n<strong>N\u00e9metorsz\u00e1g<\/strong> az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s az orosz \u00e1ll\u00e1spontot igyekezett <strong>\u00f6sszegyeztetni<\/strong>, azzal a c\u00e9llal, hogy a 3 orsz\u00e1g sz\u00f6vets\u00e9ge fennmaradjon.\n\n<strong>Anglia \u00e9s Franciaorsz\u00e1g<\/strong> sz\u00e1m\u00e1ra mind az osztr\u00e1k, mind az orosz terjeszked\u00e9s a Balk\u00e1non volt a f\u0151 megel\u0151zend\u0151 probl\u00e9ma, \u00edgy teljes er\u0151vel ki\u00e1lltak az <strong>Oszm\u00e1n Birodalom ter\u00fcleti \u00e9ps\u00e9ge<\/strong> mellett.\n\n1875-ben kit\u00f6rt a <strong>boszniai parasztfelkel\u00e9s<\/strong>, mely els\u0151sorban a parasztok \u00e9s a f\u00f6ldesurak k\u00f6zti konfliktus volt, azonban etnikai k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 v\u00e1ltozott, mivel a f\u00f6ldesurak muszlimok voltak, a parasztok pedig els\u0151sorban szerbek.\n\n1876-ban a t\u00f6r\u00f6k uralom al\u00f3l 1815-ben felszabadult Szerbia \u00e9s az ugyanezt m\u00e1r 1696-ben el\u00e9r\u0151 Montenegr\u00f3 <strong>h\u00e1bor\u00fat ind\u00edtanak<\/strong> az Oszm\u00e1n Birodalom ellen. A szerb oldalon <strong>bolg\u00e1r \u00f6nk\u00e9ntesek<\/strong> is k\u00fczdenek, akik azt\u00e1n a bolg\u00e1rlakta ter\u00fcleteken is felkel\u00e9st robbantanak ki (els\u0151sorban a mai Bulg\u00e1ria k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00e9s d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n).\n\nA nagyhatalmak a fenti esem\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra 1877-ben \u00f6sszeh\u00edvj\u00e1k a <strong>konstantin\u00e1polyi konferenci\u00e1t<\/strong> a balk\u00e1ni konfliktus b\u00e9k\u00e9s rendez\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A nyugati hatalmak javaslatai:\n<ul>\n\t<li>Montenegr\u00f3 ter\u00fclet\u00e9nek megn\u00f6vel\u00e9se a k\u00f6rnyez\u0151 oszm\u00e1n ter\u00fcletek rov\u00e1s\u00e1ra,<\/li>\n\t<li><strong>3 \u00faj auton\u00f3m ter\u00fclet<\/strong> l\u00e9trehoz\u00e1sa az Oszm\u00e1n Birodalmon bel\u00fcl: <strong>Bosznia-Hercegovina<\/strong>, <strong>Kelet-Bulg\u00e1ria<\/strong>, <strong>Nyugat-Bulg\u00e1ria<\/strong> (Kelet-Bulg\u00e1ria kb. a mai Bulg\u00e1ria k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00e9s keleti r\u00e9sz\u00e9t, valamint a mai rom\u00e1n tengerparti vid\u00e9ket \u2013 Dobrudzs\u00e1t - tartalmazta volna, m\u00edg Nyugat-Bulg\u00e1ria a mai Bulg\u00e1ria nyugati harmad\u00e1t, plusz a mai Maced\u00f3niai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g ter\u00fclet\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00e9s d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9t, a mai Kelet-Szerbi\u00e1t eg\u00e9szen a Szandzs\u00e1kig, valamint kisebb ter\u00fcleteket a mai \u00c9szak-G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gb\u00f3l),<\/li>\n\t<li>a 3 auton\u00f3m ter\u00fclet vezet\u0151j\u00e9t a szult\u00e1n nevezi ki, a nagyhatalmak el\u0151zetes j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val,<\/li>\n\t<li>a 3 auton\u00f3m ter\u00fcleten a t\u00f6r\u00f6k hader\u0151 csak a hat\u00e1rokon \u00e9s a v\u00e1rosokban maradhat, ezen k\u00edv\u00fcl k\u00f6z\u00f6s muszlim-kereszt\u00e9ny fegyveres er\u0151k lesznek fel\u00e1ll\u00edtva a k\u00f6zrend biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra,<\/li>\n\t<li>a 3 auton\u00f3m ter\u00fcleten beszedett minden ad\u00f3 k\u00e9tharmada felett az auton\u00f3m ter\u00fcletek vezet\u0151s\u00e9ge rendelkezik, a k\u00f6zponti hatalom nem sz\u00f3lhat ebbe bele,<\/li>\n\t<li>a <strong>cserkesz<\/strong> nemzetis\u00e9g\u0171ek kitelep\u00edt\u00e9se a 3 auton\u00f3m ter\u00fcletr\u0151l (a Oszm\u00e1n Birodalomba a cserkeszek \u00fagy ker\u00fcltek, hogy miut\u00e1n Oroszorsz\u00e1g a XVIII. v\u00e9g\u00e9n megh\u00f3d\u00edtotta a Cserkeszf\u00f6ldet \u2013 a Kauk\u00e1zusban -, a cserkeszek egy r\u00e9sze elmenek\u00fclt t\u00f6r\u00f6k ter\u00fcletre, ahol azt\u00e1n az oszm\u00e1n hat\u00f3s\u00e1g egyfajta elit fegyveres csapatk\u00e9nt haszn\u00e1lta \u0151ket a kereszt\u00e9ny lakoss\u00e1g megf\u00e9leml\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l).<\/li>\n<\/ul>\nA t\u00f6r\u00f6k korm\u00e1nyzat <strong>elutas\u00edtotta<\/strong> a tervezetet, hiszen egy r\u00e9szr\u0151l elfogadhatatlan bevatkoz\u00e1s volt bel\u00fcgyeibe, m\u00e1s r\u00e9szr\u0151l a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k j\u00f3l tudt\u00e1k, az auton\u00f3mia csak <strong>l\u00e9p\u00e9s a teljes elszakad\u00e1s fel\u00e9<\/strong>, nem lesz sosem tart\u00f3s \u00e1llapot.\n\n<a href=\"http:\/\/bircahang.org\/wp-content\/uploads\/2015\/12\/bg3a.png\"><img class=\"size-full wp-image-10511 aligncenter\" src=\"http:\/\/bircahang.org\/wp-content\/uploads\/2015\/12\/bg3a.png\" alt=\"bg3a\" width=\"803\" height=\"620\" \/><\/a>\n<p style=\"text-align: center\"><em>a tervezett Nyugat-Bulg\u00e1ria \u00e9s Kelet-Bulg\u00e1ria auton\u00f3m tartom\u00e1nyok<\/em><\/p>\nA t\u00f6r\u00f6k elutas\u00edt\u00e1sra v\u00e1laszk\u00e9nt <strong>Oroszorsz\u00e1g hadat \u00fczent<\/strong> az Oszm\u00e1n Birodalomnak. El\u0151zetesen Oroszorsz\u00e1g \u00e9s Ausztria-Magyarorsz\u00e1g titkos\u00a0<strong>k\u00fcl\u00f6nmeg\u00e1llapod\u00e1s<\/strong>t k\u00f6t\u00f6ttek, hogy az orosz-t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n Ausztria-Magyarorsz\u00e1g semleges marad, \u00e9s orosz gy\u0151zelem eset\u00e9ben nem ellenzi a megh\u00f3d\u00edtott volt oszm\u00e1n ter\u00fcleteken \u00faj kereszt\u00e9ny \u00e1llam l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, valamint Oroszorsz\u00e1g terjeszked\u00e9s\u00e9t a Kauk\u00e1zusban a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k rov\u00e1s\u00e1ra, ami\u00e9rt cser\u00e9be a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Ausztria-Magyarorsz\u00e1g<strong> megkapja Bosznia-Hercegovin\u00e1t<\/strong>.\n\nAz orosz csapatok <strong>1877. \u00e1prilis 24-\u00e9n<\/strong> behatoltak Rom\u00e1nia ter\u00fclet\u00e9re, mely akkor m\u00e9g az Oszm\u00e1n Birodalom vazallus \u00e1llama volt (a gyakorlatban f\u00fcggetlen \u00e1llam volt m\u00e1r 1859-t\u0151l, a t\u00f6r\u00f6k fennhat\u00f3s\u00e1g form\u00e1lis volt). A rom\u00e1n korm\u00e1nyzat el\u0151zetesen enged\u00e9lyt adott Oroszorsz\u00e1gnak arra, hogy ter\u00fclet\u00e9n kereszt\u00fcl t\u00e1madja az Oszm\u00e1n Birodalmat. V\u00e1laszk\u00e9nt a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k l\u0151ni kezdik a hat\u00e1rmenti rom\u00e1n v\u00e1rosokat, amire Rom\u00e1nia csatlakozik sz\u00f6vets\u00e9gesk\u00e9nt Oroszorsz\u00e1ghoz \u00e9s hadat \u00fczen az Oszm\u00e1n Birodalomnak, miut\u00e1n kiki\u00e1ltja f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t. Az orosz t\u00e1mad\u00e1s Rom\u00e1ni\u00e1n kereszt\u00fcl meglepet\u00e9st keltett a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kn\u00e9l, mivel tengeri t\u00e1mad\u00e1sra sz\u00e1m\u00edtotta a Fekete-tengeren kereszt\u00fcl <strong>k\u00f6zvetlen\u00fcl Konstantin\u00e1poly ellen<\/strong>.\n\nAz orosz csapatok j\u00faniusban kezdt\u00e9k a t\u00e1mad\u00e1st. Els\u0151 l\u00e9p\u00e9sben a Duna teljes t\u00f6r\u00f6k szakasz\u00e1n megsemmis\u00edtett\u00e9k a teljes t\u00f6r\u00f6k folyami flott\u00e1t, majd Dobrudzs\u00e1ban \u00e1tl\u00e9pt\u00e9k a hat\u00e1rt. E hat\u00e1r\u00e1tkel\u00e9s c\u00e9lja megt\u00e9veszt\u00e9s volt, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k azt higgy\u00e9k onnan fog indulni a t\u00e1mad\u00e1s f\u0151 vonala, azaz az orosz csapatok a Fekete-tenger ment\u00e9n fognak d\u00e9lre haladni eg\u00e9szen Konstantin\u00e1polyig. Val\u00f3j\u00e1ban a f\u0151 orosz er\u0151k <strong>Szvistov<\/strong>n\u00e1l t\u00e1madnak, a Duna t\u00f6r\u00f6k szakasz\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz\u00e9n.\n\nK\u00e9t h\u00f3nap alatt az orosz er\u0151k elfoglalj\u00e1k \u00c9szak-Bulg\u00e1ria teljes keleti \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz\u00e9t, komoly ellen\u00e1ll\u00e1s <strong>Pleven<\/strong>n\u00e9l t\u00f6rt\u00e9nik, a v\u00e1rost az orosz er\u0151k nem tudj\u00e1k bevenni, \u00edgy v\u00e9g\u00fcl ostromgy\u0171r\u0171be z\u00e1rj\u00e1k, megszak\u00edtva a v\u00e1ros kapcsolat\u00e1t a k\u00fclvil\u00e1ggal. (Pleven v\u00e9g\u00fcl 6 h\u00f3nap ut\u00e1n, 1877 december\u00e9ben adja meg mag\u00e1t az orosz \u00e9s a vel\u00fck sz\u00f6vets\u00e9ges rom\u00e1n er\u0151knek.)\n\nEzzel p\u00e1rhuzamosan az orosz csapatok a <strong>Kauk\u00e1zus<\/strong>n\u00e1l is t\u00e1mad\u00e1st int\u00e9znek az Oszm\u00e1n Birodalom ellen, a t\u00e1mad\u00e1s f\u0151 c\u00e9lja, hogy a t\u00f6r\u00f6k vezet\u00e9s ne legyen k\u00e9pes \u00e1zsiai ter\u00fcleteir\u0151l katonai er\u0151t \u00e1tir\u00e1ny\u00edtani a Balk\u00e1nra.\n\nA t\u00f6r\u00f6k hadvezet\u00e9s megpr\u00f3b\u00e1l seg\u00e9der\u0151ket \u00e1tdobni D\u00e9l-Bulg\u00e1ri\u00e1b\u00f3l \u00c9szak-Bulg\u00e1ri\u00e1ba. Itt jelentkezik a bolg\u00e1r felkel\u0151k szerepe: a <strong>Sipka-szoros<\/strong>ban 3 napon kereszt\u00fcl sikeresen feltart\u00f3ztatj\u00e1k a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 t\u00f6r\u00f6k csapatokat, m\u00edg meg\u00e9rkezik az orosz hadsereg.\n\nK\u00f6zben a szerbek is csatlakoznak a h\u00e1bor\u00fahoz, legy\u0151zve a mai Kelet-Szerbi\u00e1ban l\u00e9v\u0151 t\u00f6r\u00f6k er\u0151ket. A szerbek tervezik ezut\u00e1n a <strong>Szandzs\u00e1k<\/strong> elfoglal\u00e1s\u00e1t is, ezzel sz\u00e1razf\u00f6ldi kapcsolatot teremtve Szerbia \u00e9s Montenegr\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt, de Ausztria-Magyarorsz\u00e1g tiltakoz\u00e1sa miatt v\u00e9g\u00fcl letesznek err\u0151l a terv\u00fckr\u0151l.\n\nA h\u00e1bor\u00fa lassan fel\u0151rli a t\u00f6r\u00f6k er\u0151ket, m\u00edg az oroszok\u00a0viszont\u00a0k\u00e9pesek k\u00f6nnyed\u00e9n \u00faj, friss hadoszt\u00e1lyokat a helysz\u00ednre ir\u00e1ny\u00edtani. Janu\u00e1rra eg\u00e9sz D\u00e9l-Bulg\u00e1ria is orosz k\u00e9zbe ker\u00fcl.\n\nMiut\u00e1n 1878 janu\u00e1rj\u00e1ban az orosz csapatok <strong>20 km-re \u00e9rnek Konstantin\u00e1polyt\u00f3l<\/strong>, a t\u00f6r\u00f6k vezet\u00e9s <strong>kapitul\u00e1l<\/strong>.\n\nA bolg\u00e1r c\u00e9l a 1877-es konstantin\u00e1polyi konferenci\u00e1n tervezett k\u00e9t bolg\u00e1r auton\u00f3m ter\u00fcleti egys\u00e9g eg\u00e9sz ter\u00fclete alapj\u00e1n <strong>f\u00fcggetlen bolg\u00e1r \u00e1llam<\/strong> megteremt\u00e9se. Az oroszok azonban szeretn\u00e9k megjutalmazni szerb \u00e9s rom\u00e1n sz\u00f6vets\u00e9geseiket, \u00edgy a ter\u00fclet \u00e9szaknyugati r\u00e9sz\u00e9t Szerbi\u00e1nak \u00edt\u00e9lik, \u00c9szak-Dobrudzs\u00e1t pedig Rom\u00e1ni\u00e1nak (\u00edgy lesz Rom\u00e1ni\u00e1nak tengeri hat\u00e1ra). Emellett k\u00f6telezik az Oszm\u00e1n Birodalmat, hogy ismerje el hivatalosan Montenegr\u00f3, Rom\u00e1nia \u00e9s Szerbia f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t (eddig mindh\u00e1rom formailag az Oszm\u00e1n Birodalom vazallusa volt). Ez mind meg is t\u00f6rt\u00e9nik a <strong>m\u00e1rciusban<\/strong> al\u00e1\u00edrt orosz-t\u00f6r\u00f6k b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s alapj\u00e1n. (Innen Bulg\u00e1ria nemzeti \u00fcnnepe ma is <strong>m\u00e1rcius 3.<\/strong>, az orosz-t\u00f6r\u00f6k b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1nak napja.)\n<p style=\"text-align: center\"><em><a href=\"http:\/\/bircahang.org\/wp-content\/uploads\/2015\/12\/bg3b.png\"><img class=\"alignnone size-full wp-image-10515\" src=\"http:\/\/bircahang.org\/wp-content\/uploads\/2015\/12\/bg3b.png\" alt=\"bg3b\" width=\"803\" height=\"620\" \/><\/a>Bulg\u00e1ria az 1878. m\u00e1rcius 3-i orosz-t\u00f6r\u00f6k b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s alapj\u00e1n<\/em><\/p>\nA nyugati nagyhatalmak \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Anglia - tiltakoznak a <strong>t\u00fal nagy Bulg\u00e1ria<\/strong> ellen, azt az orosz \u00e9rdekszf\u00e9ra elfogadhatatlan megn\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek tartva, \u00edgy j\u00faniusban \u00f6ssze\u00fclnek a nagyhatalmak Berlinben az orosz-t\u00f6r\u00f6k b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Ezen a felszabadult ter\u00fcletek jelent\u0151s r\u00e9sze vissza lett adva az Oszm\u00e1n Birodalomnak, de a konferencia elismerte a bolg\u00e1r \u00e1llamot, mint az Oszm\u00e1n Birodalom vazallus \u00e1llam\u00e1t, ter\u00fclete viszont korl\u00e1tozva lett a Balk\u00e1n-hegys\u00e9gt\u0151l \u00e9szakra fekv\u0151 ter\u00fcletre. D\u00e9l-Bulg\u00e1ria keleti r\u00e9sze pedig <strong>Kelet-Rum\u00e9lia<\/strong> n\u00e9ven az Oszm\u00e1n Birodalom auton\u00f3m tartom\u00e1nya lett.\n<p style=\"text-align: center\"><em><a href=\"http:\/\/bircahang.org\/wp-content\/uploads\/2015\/12\/bg3c.png\"><img class=\"size-full wp-image-10518 aligncenter\" src=\"http:\/\/bircahang.org\/wp-content\/uploads\/2015\/12\/bg3c.png\" alt=\"bg3c\" width=\"803\" height=\"620\" \/><\/a>Bulg\u00e1ria a berlini meg\u00e1llapod\u00e1s szerint - narancs: a Bulg\u00e1riai Fejedelems\u00e9g, k\u00e9k: az Oszm\u00e1n Birodalmon bel\u00fcli Kelet-Rum\u00e9lia auton\u00f3m tartom\u00e1ny<\/em><\/p>\n\n<blockquote>Kelet-Rum\u00e9lia egy\u00e9bk\u00e9nt alig<strong> 8 \u00e9ven kereszt\u00fcl<\/strong> \u00e1ll fenn. A Balk\u00e1non az auton\u00f3mi\u00e1t soha senki sem veszi komolyan mind a mai napig, ez kor\u00e1bban is \u00edgy volt: <strong>1886<\/strong>-ban Kelet-Rum\u00e9lia \u00f6nhatalm\u00falag felmondja saj\u00e1t jogi st\u00e1tusz\u00e1t \u00e9s bejelenti csatlakoz\u00e1s\u00e1t a Bulg\u00e1riai Fejedelems\u00e9ghez. A kedvez\u0151 nemzetk\u00f6zi helyzetben a k\u00e9t ter\u00fclet egyes\u00fcl\u00e9se sikeresnek bizonyul, a nagyhatalmak elfogadj\u00e1k a k\u00e9t ter\u00fclet perszon\u00e1l\u00fani\u00f3ban val\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t, megtartva az oszm\u00e1n szult\u00e1n alatti st\u00e1tuszt. Formailag, hogy ne adjanak precedenst tov\u00e1bbi hat\u00e1rv\u00e1ltoztat\u00e1sokra, a nagyhatalmak a fenti perszon\u00e1l\u00fani\u00f3s fikci\u00f3t tal\u00e1lj\u00e1k ki, val\u00f3j\u00e1ban azonban a gyakorlatban Kelet-Rum\u00e9lia Bulg\u00e1ria r\u00e9sze lesz minden szempontb\u00f3l. De ez a jogi fikci\u00f3 eg\u00e9szen <strong>1908<\/strong>-ig tart, amikor is a Bulg\u00e1riai Fejedelems\u00e9g \u2013 ism\u00e9t \u00f6nhatalm\u00falag \u2013 hivatalosan megszak\u00edtja a vazallusi kapcsolatot az Oszm\u00e1n Birodalommal, azaz teljes f\u00fcggetlens\u00e9get ki\u00e1lt ki, <strong>Bulg\u00e1riai C\u00e1rs\u00e1g<\/strong> n\u00e9ven, term\u00e9szetesen az eg\u00e9sz \u00e1llamter\u00fcleten, azaz ekkort\u00f3l m\u00e1r hivatalosan is bolg\u00e1r ter\u00fcletnek sz\u00e1m\u00edt Kelet-Rum\u00e9lia.<\/blockquote>\nA berlini konferencia a t\u00f6bbit illet\u0151en elismeri a h\u00e1bor\u00fa eredm\u00e9nyeit:\n<ul>\n\t<li>Bosznia-Hercegovina osztr\u00e1k-magyar gy\u00e1ms\u00e1g lesz (<strong>1908<\/strong>-ig, amikor a ter\u00fclet hivatalosan Ausztria-Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sze lesz),<\/li>\n\t<li>jogilag f\u00fcggetlen lesz Szerbia, Montenegr\u00f3 \u00e9s Rom\u00e1nia,<\/li>\n\t<li>\u00c9szak-Dobrudzsa Rom\u00e1ni\u00e1\u00e9,<\/li>\n\t<li>Montenegr\u00f3 tengeri kij\u00e1ratot kap,<\/li>\n\t<li>a <strong>Szandzs\u00e1k<\/strong>ban osztr\u00e1k-magyar katonai k\u00f6zigazgat\u00e1s ker\u00fcl bevezet\u00e9sre (1908-ig \u00e1ll ez fenn, majd visszaker\u00fcl a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kh\u00f6z 4 \u00e9vre, majd pedig 1912-ben a ter\u00fcletet megh\u00f3d\u00edtja \u00e9s elosztja egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt Montenegr\u00f3 \u00e9s Szerbia.<\/li>\n<\/ul>\nAmi Bulg\u00e1ri\u00e1t illeti, ekkort\u00f3l meg is van az \u00f6sszes bolg\u00e1r politikai t\u00e9nyez\u0151 c\u00e9lja: <strong>visszaszerezni<\/strong> az 1878 m\u00e1rcius\u00e1ban megszerzett, majd j\u00faniusban elvesztett ter\u00fcleteket: azaz Maced\u00f3ni\u00e1t \u00e9s Tr\u00e1kia t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zen marad nagyobbik r\u00e9sz\u00e9t.\n\nAz \u00edgy nemzetk\u00f6zileg is elismert Bulg\u00e1riai Fejedelems\u00e9g jogilag 1879-ben kezdi el m\u0171k\u00f6d\u00f6s\u00e9t, az 1878-1879-es \u00e1tmeneti id\u0151szakban az orsz\u00e1gban<strong> orosz katonai k\u00f6zigazgat\u00e1s<\/strong> m\u0171k\u00f6dik.\n\nA berlini konferencia kimondja Bulg\u00e1ri\u00e1t illet\u0151en: az \u00faj \u00e1llam fejedelems\u00e9g lesz, a fejedelmet a bolg\u00e1r n\u00e9p szabadon v\u00e1laszthatja meg valamely eur\u00f3pai arisztokrata csal\u00e1db\u00f3l, de a megv\u00e1lasztand\u00f3 uralkod\u00f3 <strong>nem lehet orosz nemzetis\u00e9g\u0171<\/strong>.\n\n1879 \u00e1prili\u00e1s\u00e1t\u00f3l j\u00faniusig \u00fcl\u00e9sezik az <strong>els\u0151 bolg\u00e1r parlament<\/strong> Veliko Tarnov\u00f3ban, mely els\u0151 \u00fcl\u00e9snapj\u00e1n megv\u00e1lasztja uralkod\u00f3nak a 22 \u00e9ves, katolikus vall\u00e1s\u00fa osztr\u00e1k\u00a0Alexander Joseph von Battenberget, aki<strong> I. Alekszanda<\/strong>r n\u00e9ven bolg\u00e1r fejedelem lesz. (V\u00e9g\u00fcl a parlament Veliko Tarnovo helyett <strong>Sz\u00f3fi\u00e1t<\/strong> nyilv\u00e1n\u00edtja f\u0151v\u00e1rosnak.) Az \u00faj fejedelem mellett sz\u00f3l, hogy <strong>\u00f6nk\u00e9ntesk\u00e9nt<\/strong> r\u00e9szt vett az orosz hadsereg tagjak\u00e9nt az orosz-t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00faban hadnagyi rangban, azaz <strong>szem\u00e9lyesen is harcolt<\/strong> Bulg\u00e1ria t\u00f6r\u00f6k uralom al\u00f3l val\u00f3 felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ban, ezen k\u00edv\u00fcl az orosz c\u00e1r rokona (az orosz c\u00e1r feles\u00e9ge\u00a0Alexander von Battenberg nagyn\u00e9nje).\n\nAz els\u0151 bolg\u00e1r parlament az 1830-as <strong>belga alkotm\u00e1ny<\/strong>t alapul v\u00e9ve alkotja meg Bulg\u00e1ria els\u0151 \u00edrott alkotm\u00e1ny\u00e1t, mely az orsz\u00e1g berendezked\u00e9s\u00e9t alkotm\u00e1nyos monarchiak\u00e9nt hat\u00e1rozza meg, melyben a hatalom megoszlik a fejedelem \u00e9s a n\u00e9pk\u00e9pviseleti parlament k\u00f6z\u00f6tt, a korm\u00e1ny pedig mindkett\u0151 el\u0151tt felel\u0151s. Az alkotm\u00e1ny megalkot\u00e1s\u00e1ban fontos szerepet j\u00e1tszanak az orosz katonai k\u00f6zigazgat\u00e1s tisztvisel\u0151i, akik a bolg\u00e1r alkotm\u00e1nyra egyfajta<strong> pr\u00f3bak\u00e9nt<\/strong> n\u00e9znek, milyen lehetne az orosz alkotm\u00e1ny, ha ott is bevezet\u00e9sre ker\u00fclne az alkotm\u00e1nyos monarchia. (V\u00e9g\u00fcl ebb\u0151l Oroszorsz\u00e1gban nem lesz semmi, mert 1881-ben az orosz c\u00e1rt <strong>meggyilkolj\u00e1k<\/strong>, ut\u00f3da pedig a gyilkoss\u00e1gb\u00f3l azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st vonja le, hogy el\u0151dje reformterveit nem szabad megval\u00f3s\u00edtani.)\n\nAz alkotm\u00e1ny mellett m\u00e1s jogszab\u00e1lyok eset\u00e9ben is k\u00e9nytelen Bulg\u00e1ria idegen modelleket \u00e1tvenni, mivel a f\u00e9l\u00e9vrezedes t\u00f6r\u00f6k uralom \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge haszn\u00e1lhatatlan. A polg\u00e1ri jog ter\u00e9n a Bulg\u00e1ria az olasz \u00e9s a francia polg\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyvet adapt\u00e1lja, m\u00edg a b\u00fcntet\u0151jog ter\u00e9n a <strong>magyar<\/strong> 1878-as BTK-t (n\u00e9pszer\u0171 nev\u00e9n: Csemegy-k\u00f3dex).\n\nBulg\u00e1ria politikai \u00e9let\u00e9ben m\u00e9g az els\u0151 parlament m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n kialakul a k\u00e9t f\u0151 p\u00e1rt: a konzervat\u00edv \u00e9s a liber\u00e1lis. A k\u00e9t p\u00e1rt k\u00f6z\u00f6tt azonban az ideol\u00f3gia mellett geopolitikai ellent\u00e9t is van: m\u00edg a konzervat\u00edvok er\u0151sen oroszp\u00e1rtiak, addig a liber\u00e1lisok nyugatp\u00e1rtiak, els\u0151sorban n\u00e9metp\u00e1rtiak. E k\u00e9t p\u00e1rt harca hat\u00e1rozza meg az els\u0151 \u00e9vek politik\u00e1j\u00e1t.\n\n<em>Folytat\u00e1s <a href=\"http:\/\/bircahang.org\/a-harmadik-bolgar-allam-ii\/\">itt<\/a>.<\/em>","type":"rich"}