Csak most értesültem, hogy kedvenc magyar könyvemnek lett immár egy második angol fordítása is. Az első, 1975-ös angliai kiadás még a szerző életében történt, kb. nulla hatást ért el. A mostani második amerikai kiadásról viszont már legalább vannak viták az amerikai kiadó YT-csatornáján.
A könyv, amit a Horthy-rendszer cenzúrázott annak vallásellenessége miatt, s melyet a kommunista rendszer pedig csúnyán félremagyarázott.
pár rész – kb. a könyv 5 %-a meg lett filmesítve – ezek itt összevágva
A könyv, melyet szinte se ismer Magyarországon – ami érthetetlen. Ez egy remekmű ugyanis.
A könyv – végső “hivatalos” verziójában 20 fejezetből áll:
1. fejezet: ez a bevezető rész, az “angol” főhős szarkasztikusan beszámol kora – XX. sz. 20-as, 30-as évei – fejleményeiről, majd csatlakozik mint hajóorvos az angol hadiflottához,
2. fejezet: hajótörést követően a főhős megérkezik Kazohíniába, melyről kiderül: műszakilag sokkal fejlettebb, mint a kor Európája, ezt azonban kellemetlen élmények is övezik: többek között kiderül, hogy a helyi lakosok rendkívül udvariasak és segítőkészek, de nem ismerik a szégyenérzetet,
3. fejezet: a főhőst beutalják egy egészségügyi intézménybe a hajótörésben kapott sérülései kezelésére, ott megtanulja a helyi nyelvet is, s megismerkedik lassan a hin – így hívják Kazohínia lakóit – társadalom alapjaival, a legnagyobb alapelv a “kazo”, ami kb. helyeset jelent (ez utóbbi rész erősen lerövidítve meg van filmesítve),
4. fejezet: a főhős rájön, a hinek országában nincs se emlékmű, se kormányzati épület, se semmi aminek nincs közvetlen anyagi indoka, hiszen mindez nem lenne “kazo” – kiderül, pénz sincs, s a főhős képtelen elmagyarázni az európai gazdaság előnyeit a hineknek, azok mindent feleslegesnek nyilvánítanak,
5. fejezet: kiderül, hogy Kazohíniában nincs nemcsak kormány, de igazságszolgáltatás se – a főhős elmagyarázza mi a szeretet, a hin beszélgetőtársa megállapítja, hogy az emberi lélek egy súlyos betegség,
6. fejezet: kiderül, a hinek az emberi életet is kizárólag racionális alapon kezelik,
7. fejezet: a főhős szerelmes lesz egy hin nőbe, de kiderül, a hineknél nincs szerelem, a szex teljesen racionális alapokon nyugszik (ez utóbbi rész erősen lerövidítve meg van filmesítve a fenti videóban),
8. fejezet: a főhős fő hin beszélgetőpartnere és kezelőorvosan megállapítja, a főhős gyógyíthatatlan elmebeteg, azaz “behin”, aminek jelentése “nem-ember”, a hinek így nevezik azokat, akik képtelenek a kazo elve szerint élni,
9. fejezet: a főhős bekerül a behin táborba, ez egy teljesen elszeparált terület Kazohíniában, ahol a behinek szabadon élhetnek ahogy akarnak, a kazo elven kívül, a hinek csak élelmezésükről és ruházkodásukról gondoskodnak, de egyébként nem avatkoznak be a telep életébe – a főhős először örül, mert először Kazohíniában emberi érzelmeket tapasztal, de lassan rájön ez inkább egy elmebeteg-telep, mely kitalált dolgokat helyez élete központjába, a fő elv a ketni nevű bonyolult szabályrendszer, melyet azonban senki se képes neki részletesen elmagyarázni (ez utóbbi rész erősen lerövidítve meg van filmesítve a fenti videóban), továbbá furcsa tabuk is léteznek, a legnagyobb tabu az evés, erről nem szabad nyíltan beszélni,
10. fejezet: a behinek társadalma rétegekre oszlik, a társadalom egyfajta teokrácia, legfelül a betikek állnak, őket még köszönteni is másképp kell, mint az egyszerű behineket – azonban a társadalom nem egységes, két egymással harcoló vallás van a telepen: a konák és a kemonok, akik között a fő viszály abban áll, hogy a négyzet vagy a ő kör-e szentebb-e, s melyik tanítás adja az igazi bötőt, ami azért fontos, mert a bötő tartja fenn a bruhut, az ember legfontosabb, de láthatatlan szervét – a főhős kona lesz, állást kap (a behineknél pénz van), megismerkedik a behin közgazdaságtannal, melynek az alapelve, hogy “a lakás kiszorítja az embert”,
11. fejezet: a főhős beratnu tisztsége folytán (a beratnu egyfajta betik-segéd) ellátogatott a behin iskolába, a skoróba, ahol a gyerekeket furcsa dolgokra tanítják – mivel a főhős azonban nem ismeri jól a ketnit, megront egy kisgyereket azzal, hogy elárulja neki, a szem látásra szolgál,
12. fejezet: kiderül mi a kipu, ez egyfajta művészet, melynek lényege a normális használati tárgyak elrontása, a főhős igyekszik elmagyarázni, ennek semmi értelme, de azt kapja, aki nem érzi át a kiput, az lelketlen bivak (a behinek a hineket nevezik bivakoknak) – a behinek legnagyobb köztiszteletben állói a mufrukok, akik a kiput versekben öntik, zagyvaságokat hangoztatva, ezeket a verseket lélegzeteknek nevezik, a tüdőnek szólnak, így a puszta értelem számára nem értelmezhetőek, a főhős megpróbál érvelni biológiai ismereteivel, de azt a választ kapja, hogy a bötológia – a bötő lényegével való foglalkozás – a biológia felett áll,
13. fejezet: a behin társadalom másik rendkívül tisztelt szakmája, a fozofológia, ez absztralt elmélkedés a bötológiáról, a ketniről, s általában a valóságról, a legnagyobb behin fozof neve Zantim (tulajdonképpen Kant paródiája) – a fozofok ellentétei a makruk, ők egyfajta bohócok, akik józan ésszel beszélnek és írnak, de senki se érti mondandójukat, így mindenki humornak fogja el tevékenységüket,
14. fejezet: a főhős ellátogat egy komcsra, ez egyfajta gyűlés, ahol egy namuk – amolyan szónok – előadja saját vagy más halandzsáit,
15. fejezet: a főhős sukkon vesz részt, ez egyfajta ismerkedési est nőkkel, kiderül, hogy az egyébként is tabunak számító étkezés a nőknél még fokozottabban azt, minden rendes nő eltakarja a száját nyilvános helyen, az ismerkedni hajlandó nő bujjpiffet ad elő, ez egy bonyolult mozdulatsorozat, mely a szájra való rejtett mutatással végződik, majd a felek bikbamot köthenek egymással, melynek jelentősége, attól fogva a nő fedetlen szájjal mutatkozhat partnere előtt,
16. fejezet: kitör a buku, ez egyfajta háború a konák és a kemonok között,
17. fejezet: a főhőst halálra ítélik, de a hinek beavatkoznak, kiirtanak minden behint, előtte a főhős sikertelenül igyekszik józanságra téríteni a két behin csoportot,
18. fejezet: a főhős ismét a hinek között él, de csalódik, volt kezelőorvosa közli vele, a főhős hazája is behin társadalom, csak egyszerűen más módon,
19. fejezet: a főhős elhagyja Kazohíniát,
20. fejezet: a főhős a nyílt tengeren viharba kerül, majd találkozik egy angol hadihajóval.
A könyv ingyenesen letölthető az OSZK honlapjáról, a hangoskönyv megvásárolható (de fent van egy rakás torrenten is), ez utóbbi a helyzet az angol fordítással is.