A Mérce érdekes cikket tett közzé nemrég. Vannak benne igaz megállapítások keverve tévesekkel, de a narratíva teljesen téves, a következtetések pedig abszurdak. Szóval igazi mércés cikk.
Természetesen igaz, hogy abszurd cél a középosztálybeliség kitűzése általános célként, persze ha középosztály alatt a magállamok átlagpolgárának életszínvonalát értjük. Még a magállamok lakosságának a 10-40 %-a se él ezen a szinten! Nem beszélve más országokról, ahol ez a szám még kevesebb, pl. Kelet-Európában ez a középosztálybeliség a lakosság 5-15 %-ra igaz csupán.
Szóval természetesen igaz, hogy a középosztálybeliség a szerény gazdagság udvarias szinonímája. Ahogy az is igaz, hogy nincs “középosztálybeliség” kizsákmányolás nélkül. Persze nem kell személyesen is kizsákmányolónak lenni, elegendő olyan helyzetben lenni, ahol az ember haszonélvezője a kizsákmányolásnak.
Van egy adat, melyet egy liberális se szeret. Ha a világ egyetlen gazdaság lenne, nagyjából egyenlő életszínvonal mellett, akkor az átlag Föld-lakó életszínvonala kb. olyan lenne, mintha a jelenlegi magyar árszint mellett a havi jövedelme nettó 130 ezer Ft körül ingadozna. Ez a jelenlegi magyar életszínvonal nagyjából 60 %-a. Kellemetlen igazság: az 56 európai ország közül alig 9 van a világátlag alatt*, mind ex-kommunista ország és egyik se EU-tag (közülük 7 ex-szovjet).
De most jön a marhaság a cikkben. Trump természetesen valóban a milliárdosok érdekeit képviseli, de ez lényegtelen, mivel az ellenfelei se tesznek mást, ők is a milliárdosok érdekeit képviselik. Az eltérés: a Trump-tábor igyekszik észrevenni az alsóbb osztályok és a lecsúszó középosztálybeliek érdekeit is, míg ellenfele csak bizarr kisebbségek – bevándorlók, homokosok, feministák, többbneműek, stb. – érdekeit nézik.
A baloldal általános bukásáról van szó. Nagyjából a 80-as években ért véget a baloldal liberálissá züllésének folyamata. Azóta a baloldal mindenkit támogatni akar, kivéve a szegény sorsú vagy legalábbis a lecsúszástól félő normális átlagembereket – őket nemhogy nem támadja, de nemritkán ellenségnek kiáltja ki. (Ennek jó példája a magyar ballibek hozzáállása a hajléktalan-kérdéshez: szerintük ebben az ügyben mindenkinek igaza van, csak az átlagembernek nincs, aki nem szeretne pisis-szaros aluljáróban közlekedni.)
Ezek után vajon miért nem szavaz a normális alsóosztálybeli a baloldara? Vajon tényleg azért, mert az “álhírek” becsapták, ahogy ezt a liberálisok állítják, vagy egyszerűen azért, mert a baloldal ellenséges erő lett számára, mely lemondott az ő érdekei képviseletéről, sőt ellene fordult?
Természetesen nem a “természeti katasztrófa” az akadálya a középosztályosodának, hiszen a Föld képes lenne egészségesen eltartani a mainál 3-4-szer több embert is, hanem gazdasági: egyszerűen nincs elegendő pénz ehhez az életszínvonalhoz.
A szerző ezután önellentmondásba keveredik: szerinte is igaz, hogy a magyar alsó réteg többségében nem szavaz a baloldalra, míg a felső 10 % zöme pedig ellenzéki, mégis Orbán kénytelen lesz valamilyen titokzatos okból elnyomni az alsó rétegeket a felsők érdekében. Ezt nem kommentálnám, mivel se füle, se farka. Ahogy a következtetés is abszurd: az ellenzék fordljon a középosztály ellen, az alsó rétegek felé. Ez még egzisztenciálisan is röhejes: valószínűleg egyetlen ellenzéki megmondóember se létezik az országban, aki ne lenne középosztálybeli. S egyetlen ellenzéki politikai vagy média projekt se lenne életképes, ha nem kapna gazdag finanszírozást nemhogy a középosztálytól, de egyenesen a globális elittől (lásd Soros).
Tipikus Mérce cikk: hogyan védjük meg a liberalizmust baloldali mondatokkal, majd orbánozzunk egy nagyot. Még arra is képes a szerző, hogy a cikk végén megcáfolja pár bekezdéssel korábbi saját magát, s kijelentse, a magyar felső rétegek fideszesek.
- * – Abházia, Albánia, Dél-Oszétia, Grúzia, Karabah, Koszovó, Moldova, Transznisztria, Ukrajna
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: