Nehéz dolog frissen alakult nemzetnek, népnek lenni.
Görög-macedón mintára megalakult 2 éve a bolgár-macedón bizottság is, hivatalos nevén Bulgária És Észak-Macedónia Közötti Soktárgyú Vegyes Bizottság.
Eleve persze vicces, hogy államok, kormányok között bizottságok vannak, melyek nem államközi, diplomáciai, politikai, gazdasági, kereskedelmi kérdésekről egyeztetnek, hanem történelemről és nyelvészetről, de itt pontosan ez a helyzet.
A görög-macedón bizottság munkája sikerrel zárult 2018 júniusában, majd végül az egyezmény hatályba lépett 1 évvel később. Közben volt róla egy népszavazás is, mely sikertelen lett, a szavazati joggal rendelkezők alig 37 %-a vett részt rajta, majd a macedón parlament botrányos körülmények között döntött a szerződés elfogadásáról.
Ebben az egyezményben is már elég sajátos pontok vannak:
Azonban a görög-macedón viszály egyszerűbb, hiszen itt végülis a 2 fél elismeri egymást, a viszály lényege csupán az, hogy a görög kultúrkörhöz tartozó ókori macedón tematikát ne sajátítsa ki Macedónia.
A macedón önkép 2 verzióban létezik:
Nyilván a göröket csak az első pont zavarja, a második számukra lényegtelen, legfeljebb humoros, de nem érint görög érdekeket. Míg bolgár szempontból az első pont vicces, de érdektelen, míg a második dühítő.
A macedón kitalált történelem sok vicc tárgya, talán a legjellemzőbb:
Lássuk a tényeket!
Nyilvánvaló, hogy az ókori macedónok nem tűntek el nyomtalanul, azaz akár a mai macedónok ősei között is lehetnek ókori macedónok. Ez azonban minden más környező népre ugyanúgy igaz. A lényeg: a görögtől különálló macedón identitás utoljára az i. e. IV. században létezett.
Utána az ókor fennmaradó része és a teljes középkor során egyetlen nyom sincs macedónokról mint népről. A macedón kizárólag mint “macedóniai lakos” szerepel. Bármiféle önálló macedón identitásról vagy önálló macedón nyelvről sincs egyetlen adat sem, sehol: se Macedóniában, se máshol.
Az első modernnek mondható oszmán nemzetiségi felmérések a XIX. században készültek, ezek mindig csak görögökről, szerbekről, bolgárokról, albánokról, törökökről szólnak, egyetlen egy sem szól macedónokról. Úgyszintén egyetlen egy európai forrás sem tud macedónokról.
Érdekes módon az első lexikon, melyben szerepelnek macedónok mint önálló entitás, a magyar Pallas Nagylexikon 1897-es kiadása. De többségükben még az I. vh. utáni európai kiadványok sem tudnak macedónokról. A macedón nyelv első említése 1903-ból származik.
Annak pedig az első nyomai, hogy az akkor még oszmán uralom alatt lévő Macedónia felszabításáért küzdők a macedón identitást mint önállót fogadják el, a XIX. sz. 90-es éveiből származnak. Azonban ezek a vélemények mindigis abszolút kisebbséget alkottak a macedón felszabadító mozgalmakon belül.
Amikor Macedónia 1913-ban felszabadult a török uralom alól, a szláv nyelvű lakosságot senki se tekintette macedónnak. A görög álláspont szerint ezek bolgárok vagy elszlávosodott görögök, akik elfelejtették görög identitásukat, a szerb álláspont szerint pedig “déli szerbek”. A szláv nyelvű macedóniai lakosság legnagyobb része szerb uralom alatt élt 1913-tól, az első Jugoszlávia (1918-1941) idején szó se volt macedón nemzetiségről vagy nyelvről, Jugoszlávia hivatalos nyelve a “szerb-horvát-szlovén” volt, a macedón területen a szerb volt a kormányzás, az oktatás nyelve.
A bolgár identitás még a II. vh. idején is élt, Jugoszláv Macedónia Bulgáriához való 1941-es csatolását felszabadulásként élte meg a helyi lakosság. Még a helyi kommunista partizánmozgalom is az illegális Bolgár Kommunista Párt keretein belül tevékenykedett.
Viszont tény, hogy a II.vh. után elkezdett kialakulni egy önálló macedón nemzettudat a jugoszláviai macedón tagköztársaságban. Titóék messzemenően sikeresek voltak a nemzetiségek létrehozásában. Ahogy az eredetileg szerb népcsoport montenegróiakból sikeresen lett önálló nép, ahogy a muszlimokból nép lett, úgy macedónok is lettek. E sikeres nemzetépítés fő jellemzői, okai:
A helyzet tehát súlyosabb a görög-macedónnál. A macedón nemzetépítés módszere, hogy utólagosan mindent és mindenkit, ami Macedónia területéhez kötődött bármely múltbéli pillanatban, kinevez macedón nemzetiségűnek, s minden ellenvéleményt pedig bolgár sovinizmusnak minősít.
A valós macedón történelem 130 éves, de ha ebből is levonjuk a kétséges részt, akkor csak 60 év. Így gyakorlatilag a teljes macedón fantáziatörténelem bolgár.
A vegyesbizottság kevés eredményt ért el eddig, ez jellemzően egyes történelmi személyiségek emlékének közös ünneplése: azaz a macedón fél elismerte, hogy ezek nem csupán macedón, hanem bolgár személyiségek is.
A háttérértelmezés természetesen egészen eltérő:
Hozzá kell tenni, már ez a 2 verzió is engedmény. A hagyományos macedón nacionalista felfogás szerint nincs semmilyen közös történelem, a macedónokat a szomszédos népe évezredek óta elnyomják, s az egyik elnyomó a bolgárok, akik immár a macedónokat a történelmüktől, nyelvüktől is meg akarják fosztani. A hagyományos bolgár nacionalista felfogás szerint viszont macedónok seose léteztek, s ma se léteznek, így eleve nincs miről beszélni, az egyetlen feladat a macedónok oktatása, hogy felismerjék bolgár identitásukat.
A gond: a macedónok nyilván nem engedhetnek mindenben, hiszen ezzel elismernék, nincs macedón történelem a XIX. sz. 90-es évei előtt. Most éppen Goce Delcsev törökök elleni felkelő személye miatt szünetel a bizottság ülésezése. Goce Delcsev a XIX. sz. végén, a XX. sz. elején harcolt a török uralom ellen Macedóniában és Trákiában, a VMRO – ez egy fegyveres szervezet volt, neve: Belső-Macedóniai és Odrini Forradamai Szervezet – egyik legfontosabb vezetője volt.
A legviccesebb, ha az ember megnézi a főbb Wikipédia-verziókat, a régió nyelvei csak:
A kérdés politikai tétje: a bolgár kormány ígéretet tett, meg fogja vétózni Észak-Macedónia EU-csatlakozását, ha addig a macedónok nem ismerik el, hogy a teljes macedón történelem és kultúra része a bolgár kulturális örökségnek is.
Gondolkodtam, hogyan lehetne ezt az egész kérdéset elmagyarázni magyarul. A székely párhuzam nem jó, mert az egész más helyzet. Talán azt tudnám példaként kitalálni, hogy Magyarország Trianonban elveszti a Dunántúl középső részét is, ott kialakul egyfajta helyi nacionalizmus csehszlovák és jugoszláv segítséggel, s mivel a Honfoglaláskor az volt a Nyék törzs szállásterülete, ki lesz találva, hogy a nyékek valami, a magyaroktól különböző nép, mely folyamatosan létezett az utóbbi évezredben is, a magyar elnyomás ellenére is, s ezzel együtt jogfolytonosai az avaroknak is. S most a független Nyékföld tárgyal Magyarországgal, többek között arról, a Tihanyi Alapítólevél az magyar vagy nyék okmány.
*
Megjegyzés a c/k problémáról. Magyarul néha szokás az ókori macedónokat maKedónoknak hívni, s csak a modernkoriakat maCedónoknak. Ez egyrészt erősen abszurd, másrészt a régió nyelvein értelmezhetetlen.
Az eredeti görög név MAKEΔONΊA, a második mássalhangzó “k”, ebből lett a szláv МАКЕДОНЇꙖ (mai írással: МАКЕДОНИЯ vagy МАКЕДОНИJА, a második mássalhangzó “k” ismét. S a latinra való átírás pedig MACEDONIA, amiben a második magánhangzó ejtése az ókorban “k” volt. Az már kései, középkori latin fejlemény, hogy Németországban a latin “c” ejtése “e” és “i” előtt “c” lett, ezt vette át a magyar hagyomány.