Azt írom, Közép-Ázsia, de ez alatt csak a volt szovjet Közép-Ázsiát értem. Viszont csak a térség 4 türk hivatalos nyelvét nézem (azaz kihagyom Tadzsikisztánt, a tadzsik nem türk nyelv), de hozzáveszem a szintén türk Azerbajdzsánt.
Ez tehát 5 nyelv: azeri, kazah, kirgiz, türkmén, üzbég, az 5 hivatalos nyelv.
Minf az ötre igaz:
hagyományosan az arab ábécével voltak írva, s máig ez az ábécé van használatban a volt Szovjetúnión kívül (Irán, Afganisztán, Kína),
a szovjet kormányzat a 20-as évek végén mindegyik nyelv esetében az arab írást lecserélte latinbetűs írásra,
a szovjet kormányzat a 40-es évek elején meggondolta magát, s mindegyik nyelvre új, cirillbetűs alapú írást vezetett be,
a Szovjetúnió megszűnése után az 5 állam közül 4 elhatározta a latinbetűs írás bevezetését, ez a folyamat különböző állapotban van.
A példa jellemzően a török nyelv, hisz ez mind az 5 nyelv legnagyobb rokonnyelve:
az azeri és a török kölcsönösen érthetőek, sokan egyenesen török nyelvjárásnak tekintik az azerit,
a türkmén és a török esetében is van jelentős kölcsönös értés, bár jóval kisebb fokú,
a kazah, a kirgiz, s az üzbég esetében csak alapfokon van kölcsönös érthetőség a törökkel, ezek távolabbi nyelvek.
A török példa az oka, hogy nem az arab írás visszahozása volt a cél. Hiszen a török nyelv is áttért a XX. sz. 20-as éveiben az eredeti arab írásról a latinra. Az ok politikai is: az arabbetűs írás visszahozását jellemzően a helyi iszlamista ízű ellenzék szorgalmazta, míg az elit számára a cél a szekuláris Törökország utánzása volt inkább.
Ami a latinosítást illeti a konkrét helyzet:
Azerbajdzsán 1991-ben elhatározta a latinosítást, s az azeri nyelv hivatalosan teljesen át is tért a latinbetűs írásra 2001-ben, minden hivatalos anyag így van írva, az oktatásban is kizárólag ez használatos, de az oroszországi azeri kisebbség máig párhuzamosan használja a hivatalos latinbetűs ábécé mellett a cirillbetűset is, továbbá az iráni azeri kisebbség máig kizárólag az arab írást használja (s Iránban több azeri él, mint Azerbajdzsánban),
Kazahsztán a legkésőbb, 2017-ben döntött a latinosítás mellett, a kitűzött végleges áttérés időpontja 2025, máig sokkal nagyobb a cirillbetűs írás aránya, mint a latinbetűsé,
Kirgizisztán az egyetlen mely nem latinosított, bár most, a kazah példa hatására a téma ismét a bekerült a viták terébe,
Türkmenisztán 1993-ben vezette be a latinbetűs írást, azonnali hatállyal, a valóságban évekig tartott a folyamat, a türkmének kb. 20 %-a Afganisztánban és Iráűnban él, ők máig az arab írást használják,
Üzbegisztán szintén 1993-ben döntött a latinbetűs írásról, de máig párhuzamosan használatos a cirill és a latin írás, sőt máig nagyibb a cirillebetűs írás aránya az állami szférán kívül, további az afganisztáni üzbég kisebbség – az üzbégek kb. 10 %-a – máig az arab írást használja.
Ami magukat a betűket illeti, érdekes, hogy a nyelvek rokonsága ellenére nem sikerült egységes áncét kialakítani. Bár minden esetben a török ábécé a minta, az átvétel nem volt egységes elvek alapján.
A török ábécé: a, b, c, ç, d, e, f, g, ğ, h, ı, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, r, s, ş, t, u, ü, v, y, z. A magyarhoz képest a fő eltérések:
a = röviden ejtett magyar á, esetenként magyar e,
c = dzs,
ç = cs,
e = röviden ejtett magyar é,
g = g vagy gy,
ğ = eredetileg közelítőhang “g”, a mai törökben sokszor néma,
ı = magyar ü és i között, mint a román î vagy â (ez tehát egy pont nélküli “i” betű),
j = zs,
k = k vagy ty,
s = sz,
ş = s,
y = j.
A törökhöz legközelebbi azeri nyelvnek volt a legkönnyebb dolga, mivel az összes török betű által jelölt hang megvan náluk, így csak 3 plusz betűt alakítottak ki a törökből hiányzó azeri fonémákra: ə, x, q, ezek jelentése sorrendben: e, erős h (ch), g (azaz nem gy).
A türkmén írást a törökhöz és az azerihez képest érdemes nézni:
azeri ə = türkmén ä,
török/azeri c = türkmén j,
török/azeri ı = türkmén y,
török/azeri j = türkmén ž,
török/azeri v = türkmén w,
török/azeri y = türkmén ý;
speciális jelenség a türkménben:
ň betű = veláris n (lásd magyar “n” ejtése szó végén k/g előtt),
s = nem sz, hanem mint az angol th a “thin” szóban,
z = nem z, hanem mint az angol th a “the” szóban.
Ugyanezt a módszert alkalmazom az üzbég bemutatásához:
üzbég a = török a,
üzbég i = török i vagy török ı,
üzbég q = uvuláris k,
üzbég x = azeri x,
üzbég ʼ = azeri/török ğ;
van 5 betű melynek kétféle írásmódja is létezik:
ts = c = magyar c,
sh = ş = magyar s,
ch = ç = magyar cs,
oʻ = ó= mint a magánhangzó az angol “bird” szóban,
gʻ = ǵ = mint a francia uvuláris “r”.
Ami a kazahot illeti, a mai napig nem létezik hivatalos ábécé-verzió, pontosabban több változat van használatban, az egyetlen hiavatalos változat kiválasztása folyamatban van.
üzbég pénzek: a kisebb címlet régebbi, még cirillbetűs. a nagyobb címlet újabb, latinbetűs