Miután már írtam a egyik filozófiai alapkérdésről, a tudat és test (szellem és anyag) kérdéséről egy vázlatot, íme egy vázlat egy másik alapkérdésről, az okságról és a szabad akaratról.
A determinizmus az jelenti: minden ami történik, azt megelőző ok miatt van.
A szabad akarat azt jelenti: az adott cselekvést végrehajtó entitás dönthetett volna a cselekvés nem megtétele mellett is.
Az alaptétel: ha van determinizmus, akkor nincs szabad akarat, s fordítva: ha van szabad akarat, akkor nincs determinizmus.
Ha ezt az alaptételt elfogadjuk, akkor a két lehetséges értelmezés:
Ha az alaptételt nem fogadjuk el, akkor azt állítjuk:
A fő gond magának a két alapfogalomnak a meghatározása.
A determinizmus által mondott okság nem magától értetődő, tulajdonképpen szabad akarattal alkottuk meg ezt a fogalmat. Továbbá, a véletlen is lehet tényező, bár ez nyilván nem érv a szabad akarat mellett se, viszont nehezen egyeztethető össze a véletlenszerűség a szoros értelemben vett determinizmussal.
A másik oldalon még nagyobb a probléma. A szabad akaratos döntés mögött is okság van. Ha nincs is mögötte külső ok (azaz elvetjük a materialista determinizmust), akkor is van belső ok.
Viszont ha a szabad akaratot úgy határozzuk meg, mint azt, ami nem függ külső októl, akkor az állatoknak is van szabad akaratuk, ahogy egy beszámíthatatlan elmebetegnek is.
Megoldás lehet, hogy szűkítjük a fogalmat, a szabad akaratot nem a cselekvésre, hanem a döntésre vonatkoztatjuk, a döntés megfontolására. Ebben az esetben az állatok szabad akarata megszűnik mint probléma, de a rögeszmés bűnözők, a kényszeres cselekvők esetét is kizárjuk.
A fogalmak értelmezése miatt is sokféle alváltozat lehetséges.
A determinizmus fő változatai:
A szabad akaratot elfogadók fő váltoatai: