Pár érdekes adat alapján, most kiemelve a Római Birodalom aranykorát, az i. sz. II. sz. idejét.
A pénzről. A római pénzrendszer meglehetősen bonyolult volt, itt elég, hogy az alapegység a szertertiusz (középkori latinsággal: szeszterciusz), azaz sestertius. 1 sestertius nemesfémben számolva kb. 1 mai eurónak felel meg, de ez csalóka adat, mert azóta a nemesfémek árfolyama drasztikusan megdrágult, mivel szerepük lecsökkent, továbbá mert a pénz szerepe akkoriban jóval kisebb volt, mint ma, gyakoribb volt a nem pénznben, hanem termékben fizetés.
A fontos adat: havi 15 sestertius volt az az összeg, ami biztosította a biológiai létminimumot.
A társadalom szinte teljes egészében mezőgazdasági volt. A lakosság 85 %-a a mezőgazdaságban dolgozott. S nincs értelme itt különbséget tenni rabszolga és szabad ember között, ez csak a jogi státuszban jelentett különbséget, nem a jövedelemben vagy az életszínvonalban. A rabszolga is megkapta azt, amit egy szegény átlagember, hiszen tulajdonosa érdeke volt, hogy maradjon életben tulajdona.
Ez a réteg, a mezőgazdasági munkások átlagban havi 18 sestertius jövedelmet kaptak.
A kicsit feljebb lévő rétegek:
A “középosztály“:
A felső osztály (nem feltétlenül vagyonilag, hanem státusz szerint):
Ami viszont megdöbbentő: a legalsó 10 % és a legfelső 10 % között az eltérés alig 20-szoros volt. Jóval kevesebb, mint ma a világ legtöbb országában van. Jelenleg ennél kisebb egyenlőtlenség csak a magállamokban és a félperiféria egy részén van.