Nézve Bayerék egyik műsorát jöttem rá, mennyire nem ugyanazt jelentik a szavak. Azt mondja Bayer, csak két EU-s fővárosban nincs baloldali irányítás alatt, az egyik Szófia.
A téma aktuális, tegnap volt önkormányzati választás Bulgáriában.
A helyzet a magyarral nehezen hasonlítható össze.
Először is a választási rendszer egészen más. Leírom mik a különbségek:
Magyarországon minden település rendelkezik önkormányzattal, míg Bulgáriában csak a járások:
összesen 265 járás van az országban: minden járás választ polgármestert és képviselőtestületet, az utóbbit – ellentétben a magyar rendszerrel – kizárólag listásan,
a járás egyes településein – kivéve a járás székhelyét – van saját polgármester is, de nincs képviselőtestület: a polgármestert választják, ha településnek van legalább 150 lakosa, s kinevezi őt a járási polgármester, ha nincs ennyi lakos, ez utóbbi esetben hivatalos neve polgármesteri helytartó,
a három legnagyobb bolgár járásban (Szófia, Plovdiv, Várna) vannak kerületek is, itt van kerületi polgármester is, akit a lakosok választanak, de hatalma korlátozott a járási polgármesteréhez képest, s nem működik mellette külön képviselőtestület,
minden polgárnesterválasztás kétfordulós, ha az első fordulóban senki se kapta meg a leadott szavazatok több mint felét,
minden szavazólapon van “egyik jelöltet se támogatom” opció, azaz lehet tartózkodni a szavazással,
Bulgáriában van 28 megye, de nincs megyei önkormányzat, a megye vezetőségét a kormány nevezi ki, nincs tehát megyei képviselőválasztás se.
Egy példával: ha Magyarországon a bolgár rendszer lenne, akkor pl. egy budaörsi lakos szavazhatna: a budaörsi polgármesterre, a Budakeszi járás képviselőtestületére, s Budakeszi járás polgármesterére (aki egyben Budakeszi város polgármestere is).
Bulgáriában az önkormányzati választáson tehát a választópolgár szavaz legalább 2-szer (mindenki szavaz járása képviselőtestületére és polgármesterére), de 3 szavazat van, ha olyan, 150 lakosnál népesebb településen él, mely nem járásközpont, sőt 4 szavazata van, ha ez utóbbi helyzet Szófia, Plovdiv vagy Várna területén van.
A képviselőtestületek egységesen listás jellege miatt könnyebb az egyes pártokat összehasonlítani.
Ami viszont a lényeg magyar szempontból, hogy nagyon mást jelent a “jobboldal” és a “baloldal” szó. Ha minden törpecsoorttól eltekintünk, meg a marginális erőket nem vesszük figyelembe, a következők a fontos eltérések a két ország pártrendszere között:
a magyar baloldal egyértelműen nyugatpárti, liberális, míg a bolgár baloldal e tekintetben jóval mérsékeltebb, a bolgár baloldalnak van erősen liberális része, de van antiliberális része is,
míg Magyarországon a rendszerkritikusság egyértelműen jobboldali jellemző, addig Bulgáriában sokkal inkább baloldali,
a bolgár jobboldal egyértelműen 3 egymást nehezen elviselő részre oszlik:
nyugatpárti liberálisok – ők vannak a legkevesebben, ezek Bulgáriában a különféle “civilek” kedvencei,
különféle színezetű nacionalisták,
az előbbi kettő között lévő középutasok – ez a jelenlegi bolgár kormánypárt (GERB), ez a legerősebb irányzat.
Gyakorlati példának azt tudom mondani: egy átlag magyar ballib megmondóember Bulgáriában a jobboldalon érezné magát a legotthonosabban.
az első forduló eredményei fekete vonal – ország és megyehatár, piros vonal – járáshatár sötétkék – jobboldal (GERB), világoskék – jobboldal (hagyományos), narancs – nacionalisták lila – baloldal zöld – törökök sárga – független jelölt, helyi szervezet rózsaszín – egyéb fehér – második forduló lesz