Önkormányzati választások Bulgáriában

Nézve Bayerék egyik műsorát jöttem rá, mennyire nem ugyanazt jelentik a szavak. Azt mondja Bayer, csak két EU-s fővárosban nincs baloldali irányítás alatt, az egyik Szófia.

A téma aktuális, tegnap volt önkormányzati választás Bulgáriában.

A helyzet a magyarral nehezen hasonlítható össze.

Először is a választási rendszer egészen más. Leírom mik a különbségek:

• Magyarországon minden település rendelkezik önkormányzattal, míg Bulgáriában csak a járások:
  • összesen 265 járás van az országban: minden járás választ polgármestert és képviselőtestületet, az utóbbit – ellentétben a magyar rendszerrel – kizárólag listásan,
  • a járás egyes településein – kivéve a járás székhelyét – van saját polgármester is, de nincs képviselőtestület: a polgármestert választják, ha településnek van legalább 150 lakosa, s kinevezi őt a járási polgármester, ha nincs ennyi lakos, ez utóbbi esetben hivatalos neve polgármesteri helytartó,
• a három legnagyobb bolgár járásban (Szófia, Plovdiv, Várna) vannak kerületek is, itt van kerületi polgármester is, akit a lakosok választanak, de hatalma korlátozott a járási polgármesteréhez képest, s nem működik mellette külön képviselőtestület,
• minden polgárnesterválasztás kétfordulós, ha az első fordulóban senki se kapta meg a leadott szavazatok több mint felét,
• minden szavazólapon van “egyik jelöltet se támogatom” opció, azaz lehet tartózkodni a szavazással,
• Bulgáriában van 28 megye, de nincs megyei önkormányzat, a megye vezetőségét a kormány nevezi ki, nincs tehát megyei képviselőválasztás se.

Egy példával: ha Magyarországon a bolgár rendszer lenne, akkor pl. egy budaörsi lakos szavazhatna: a budaörsi polgármesterre, a Budakeszi járás képviselőtestületére, s Budakeszi járás polgármesterére (aki egyben Budakeszi város polgármestere is).

Bulgáriában az önkormányzati választáson tehát a választópolgár szavaz legalább 2-szer (mindenki szavaz járása képviselőtestületére és polgármesterére), de 3 szavazat van, ha olyan, 150 lakosnál népesebb településen él, mely nem járásközpont, sőt 4 szavazata van, ha ez utóbbi helyzet Szófia, Plovdiv vagy Várna területén van.

A képviselőtestületek egységesen listás jellege miatt könnyebb az egyes pártokat összehasonlítani.

Ami viszont a lényeg magyar szempontból, hogy nagyon mást jelent a “jobboldal” és a “baloldal” szó. Ha minden törpecsoorttól eltekintünk, meg a marginális erőket nem vesszük figyelembe, a következők a fontos eltérések a két ország pártrendszere között:

• a magyar baloldal egyértelműen nyugatpárti, liberális, míg a bolgár baloldal e tekintetben jóval mérsékeltebb, a bolgár baloldalnak van erősen liberális része, de van antiliberális része is,
• míg Magyarországon a rendszerkritikusság egyértelműen jobboldali jellemző, addig Bulgáriában sokkal inkább baloldali,
• a bolgár jobboldal egyértelműen 3 egymást nehezen elviselő részre oszlik:
  • nyugatpárti liberálisok – ők vannak a legkevesebben, ezek Bulgáriában a különféle “civilek” kedvencei,
  • különféle színezetű nacionalisták,
  • az előbbi kettő között lévő középutasok – ez a jelenlegi bolgár kormánypárt (GERB), ez a legerősebb irányzat.

Gyakorlati példának azt tudom mondani: egy átlag magyar ballib megmondóember Bulgáriában a jobboldalon érezné magát a legotthonosabban.