Ősbolgárok

A modern genetikai vizsgálatok szerint a bolgárok kb. 40 %-a szláv, 5 % ősbolgár, 55 %-a eredeti őslakosság.

Az “ősbolgár” név azért lett kitalálva, hogy meg lehessen különböztetni a mai bolgártól.

Látható, a legkisebb elem az ősbolgár, mégis ez a legtöbbeket érdeklő elem, hiszen az ősbolgárok alapították a bolgár államot, sőt nem csak a mai dunai bolgár államot, hanem a másikat is, a Volga mentén, mely egészen a XIII. sz. közepéig létezett, meg az ő nevükből jön a “bolgár” szó.

Az ősbolgárok mai Bulgária területére való bejövetelekor (VII. sz. vége) a terület lakossága kisebb részben hellenizált szlávokból és hellenizált őslakosokból, nagyobb részben szlávokból és elszlávosott őslakosokból állt. Az őslakosok nyugaton illírek, keleten trákok voltak, de ezek mint identitások már a szlávok VI. századi benyomulása előtt 300 évvel megszűntek.

Az ősbolgárok nyelve a IX. sz. végére teljesen eltűnt Bulgáriában, addigra nyelvileg egységesek lettek a bolgárok, a helyi szláv nyelvet felvéve. Az ősbolgárból 20-30 szó ment át a bolgár-szláv nyelvbe, ill. lehetséges, hogy nyelvtani hatás is maradt: a bolgár felmutat ugyanis egyes olyan nyelvtani jeleket, melyek az összes többi szláv nyelvből hiányoznak (p. névelő, bonyolult igeidőrendszer, kezdetleges birtokragszerű jelenség, elbeszélő igemód), de ezen sajátosságok okait illetően messze nincs egyetértés.

Az ősbolgárok eredete máig nem tisztázott.

A legelterjedtebb elmélet szerint az ősbolgárok a türk népek ogur ágohoz tartoztak, azaz a kazárok, a hunok, az avarok közeli rokonai.

Ennek varációja az az elmélet, hogy az ősbolgárok hunok voltak, a legnyugatibb hun törzsekkel azonosak. Ennek az elméletnek egyes hívei tagadják, hogy a hunok türkök lennének, a hunok szerintük egy önálló altáji nép, nem része a türk ágnak. Az őshaza szerintük a mai Ujguria, ahonnan később a mongolok kiszorítják az ősbolgárokat, a mai Észak-Afganisztánba kerülnek, majd onnan északnyugatra vándorolva a Kaszpi- és a Fekete-tenger közti területre kerülnek, onnan pedig részben a mai Bulgáriába, részben a Volga-vidékre. Ami a vándorlást illeti, a hagyományos türk elmélet hívei is ezt az útvonalat valószínűsítik, csak az őshazát nyugatabbra, a mai Kazahsztán területére helyezik.

Fentieknél jóval újabb elmélet szerint az ősbolgárok se nem türk, se nem altáiji nép, hanem indoeurópaiak, azon belül iráni nép a mai Tadzsikisztán vidékéről, mely türk nyelvet vett fel, azaz a szláv nyelv felvétele már a második nyelvváltás a bolgár történelemben. Ebben az elméletben érdekes, hogy az iráni-türk nyelvváltás nem volt ritkaság a térségben, a Kaszpi-tenger és Kína közti régióban. Ez a térség nagyrészben iráni népekből állt, melyeknek legnagyobb része a türk népek vándorlása és hódítása miatt türk nyelvűvé vált, de később fordttott folyamat is zajlott: amikor a korban nagyobb presztízst élvező perzsa nyelvet vette fel a türk elit egy része is. Közép-Ázsia nyugati részén pl. megtörtént, hogy a nomád és félmomád lskosság türk nyelvűvé lett, ezek az üzbégek elődei, míg a letelepedett lakosság maradt perzsa nyelvű, ezek a tadzsikok elődei.

Ezeken kívül vannak marginálisabb elméletek is: az ősbolgárok szlávok voltak, vagy éppen ellenkezőleg, egyáltalán nem voltak szlávok, az ősbolgárok azonosak a trákokkal. Ezeknek az elméleteknek manapság kevés hívük van, talán csak a bolgár-trák azonosság kicsit népszerűbb.

A türk és hun elmélet hívei elsősorban nyelvi és államszervezési bizonyítékokra mutatnak rá. Az iráni elmélet hívei pedig részben nyelvi adatokra, de leginkább népszokásokra, népművészeti azonosságokra.

Ami a magyarokat illeti, az összes elmélet híve a magyarokat rokonnépnek tekinti. A hun elmélet hívei egyenesen azt vallják, hogy a magyarok egy bolgár törzs. A hagyományos türk elmélet hívei pedig a magyar nyelvet használják egyes szóegyezések felmutatására. Az iráni elmélet hívei pedig rámutatnak, egyes hasonlóságok a magyarokra is igazak. A leglátványosabb hasonlóság persze a nemzeti zászló: a piros, fehér, zöld színkobináció igaz mind a magyarokra, mind a bolgárokra, mind az iráni népekre (irániak, tadzsikok, kurdok).