Művészetek és teológia
Bonaventura – Giovanni di Fidanza – olasz teológus, filozófus (1221-1274) műve.
Minden jó oka fentről van. Az értelem fénye több részre osztható ezen belül, alulról felfelé:
- külső, mely a mesterséges formákat érinti, céljuk valamely testi hiányosság helyrehozása, ezek a következő 7 tudáság (mesterség) alá tartoznak:
- vígasz és örömkeltés célú: a látvány művészete (mindenféle játék ide tartozik, pl. ének, színház, rajz, stb.),
- haszonkeltés célú:
- öltözködés: gyapjúkészítés (ide értve minden puha öltözék készítését), fegyverkészítés (ide értve mindenféle harci védőfelszerelés készítését),
- étkezés: ha növényi étel, akkor ez a mezőgazdaság, ha meg állati, akkor a vadászat (ide értve minden étel, ital elkészítésének tudását is),
- mindkettő segítése: ez a hajózás tudománya (ide értve a kereskedelmet is) és az orvostudomány;
- külső, mely a természetes formákat érinti, ez az érzekelést tartalmazza, így az 5 érzékszerv szerint osztható fel:
- látás: a teremtett dolgok tiszta felfogása, a lényeg megértése,
- hallás: ugyanez a levegővel együtt, tehát a levegő elemnek megfelelő,
- szaglás: ugyanez a kiáramló gázokkal együtt, tehát a tűz elemnek megfelelő,
- ízlelés: ugyanez a nedvességgel együtt, tehát a víz elemnek megfelelő,
- tapintás: ugyanez a földdel együtt, tehát a föld elemnek megfelelő;
- belső, mely az értelmi formákat érinti, a tudományok és a természetes igazaság szerint képes felfogni a dolgok rejtett természetét:
- racionális: a szavak igazságát nézi, vagy másképp, a megértés alapjait (logika):
- nyelvtan – kifejezés, felfogás,
- logika – tanítás, ítélkezés,
- retorika – késztetés, szépség,
- természetes: a dolgok igazságát nézi, vagy másképp, a dolgok okát (fizika),
- szűk értelemben vett fizika,
- matematika,
- metafizika,
- erkölcsi: az erkölcsök igazságát, vagy másképp, az élet alapjait (morálfilozófia);
- belső, mely az isteni igazságot érinti:
- hit,
- erkölcs.
- a kettő célja.
Összegezve hat fény (a harmadiknak a három elemét önállóan számolva) – ez hatféle tudás. A cél ezek után annak megállapítása, hogy ezekben a fénytípusokban hogyan jelentkezik Isten hatása.
A legfelső formában – isteni igazság fénye – ez nyilvánvaló: ez maga a Szentírás tudása.
Az érzekelés fényét illetően a megnyilvánulása a tudás átvitele, annak módja, s a folyamat felett érzett öröm. Az előbbi az isteni ige (logosz) folyománya. A második a helyes élet következménye, hiszen a helyelen mód oka csak rendetlenség, vagy téves vágy, vagy önteltség lehet. A harmadik pedig Isten hatása a lelkekben.
A mesterségeket illetően a minta az isteni teremtés. Ahogy Isten teremtette a mindenséget, űgy teremt a mester, nyilván tökéletlenebb alakban,
A racionalitás fénye: a szó kimondója, a tartalma, s célja. Itt mintha az Atya, a Fiú, s a Szentlélek viszonya lenne.
A természetet illetően: a dolgok formai okai. Itt mintha az Atya és a Fiú viszonya lenne meg.
Az erkölcsöt illetően: a szentek, s különösen Szűz Mária példája az alap.
A végkövetkeztetés: mindenben megtalálhato az isteni fény.