Kitört a hiszti az újabb “populista” győzelem kapcsán. A szóban forgó ország Brazília. S se a fideszesek, se a ballibek nem értik miről van szó.
Nos, ki kell jelentenem, ez a populista tényleg idézőjeles. Remélem, tévedek, de ez a megválasztott új elnök nem tűnik kóser embernek.
Alapvetően nem bízok meg olyan latin-amerikai politikusban, aki azzal kampányol, hogy szorosra fogja fűzni kapcsolatait az USA-val. Bárhol máshol ez megbocsátható vagy akár még meg is érthető, de nem Latin-Amerikában.
Ez az ember továbbá az USA-párti brazíl katonai diktatúrát dicséri. Ez elfogadhatatlan.
S ezzel nincs vége: protestantizmuspártiság és őrült antizöld álláspont. A protestantizmus Latin-Amerikában szinte minden esetben az öngyarmatosítás jele. Ami a zöld politikát illeti, magam nem vagyok sötétzöld, de a ló ellenkező oldala nem kisebb marhaság.
Szóval én nem ünneplem ezt a győzelmet. Különösen, hogy a korábbi vezetést gyakorlatilag nemzetközi puccsal buktatták meg Brazíliában, korrupciós kamuvádakkal.
Én itt bizony nem populizmust látok, hanem a Birodalom hosszú mancsát.