Minden idealizmus, szellemi érték tagadása.
Az emberek csak akkor lázadnak, ha éhesek.
Minden más lázadás mögött egyetlen ok van: demagóg politikusok meghülyítették a népet.
Nincs ember, akit érdekelne nemzeti szabadság, vallás, minden mögött bújtatott gazdasági érdek van csak és pénzéhes népvezérek.
“Kossuth is amikor meleg lett a helyzet, elszelelt, szarban hagyva a meghülyített népet, de az államkasszát persze nem felejtette elvinni magával.”
“Széllel szembe csak elmebetegek pisilnek.”
A nemzeti hősök vagy hazug demagógok, vagy – s ez a rosszabb – elmebetegek. Minden a pénzről szól.
A mai kommunista hősök jó példák, az összes haladó afrikai és ázsiai népvezérből korrupt diktátor lesz háremmel, aranypalotával, miközben a nép jobban éhezik, mint az állítólag népi kormámy hatalomra kerülése előtt. S még ez a jobb eset, mert a nem korruptakból meg gátlástalan tömeggyilkos lesz, lásd Pol Potot Kambodzsában.
De az egész nem-szocialista Afrikát is nézhetjük: a négerek jobban éltek, amikor még gyarmati elnyomottak voltak, mint ma, független államok lakosaiként. A gyarmatosítók legalább értettek a gazdasághoz, míg a szabadságharcosok csak korrupt tolvajok, millárdos svájci számlákkal.
Kádár a lehető legjobb lehetőségünk, nagy szerencsénk van vele. Az egész táborban mi élünk a legjobban. Nyilván el vagyunk kicsit maradva a nyugattól, de minket a nagyhatalmi megállaodások ide helyeztek. A nagyhatalmak ellen lázadni meg ostobaság, lám 1956 se vezetett sehová. Egy esetleges lázadás csak azt eredményezné, hogy a ruszkik valaki rosszabbat helyeznének fölénk a tisztességes, racionális, nem fanatikus Kádár helyére.
