Új szervezet hirdet abszurd tanokat.
A nevük Alkotmányos Ellenállás.
Íme részletes cáfolata nézeteiknek.
2011.-ben valakik – az országgyűlés felhasználásával – kísérletet tettek a magyar állam megszüntetésére, és helyette egy nem jogfolytonos, nem magyar – megtévesztésül „Magyarország” nevű – magánállam létrehozására.
Nem létezik magánállam. A magyar állam neve Magyarország vagy Magyar Köztársaság, ez csak néveltérés. Államok nevének megváltoztatása nem hoz létre új államokat.
Első ránézésre látszik, hogy a megalkotott Alaptörvény érvénytelen, hiszen a hatályos Alkotmány (Magyar Köztársaság Alkotmánya) olyan pontjára (19.§ (3) a) pont) hivatkozva fogadták el, amely pontja kifejezetten megtiltja minden más jogi dokumentum megalkotását és elfogadását azzal, hogy e pont szerint az országgyűlésnek az Alkotmány kizárólag saját magát engedi megalkotni. Mivel az Alkotmány 2011.-ben már meg volt alkotva, így erre a pontra hivatkozva az országgyűlésnek semmilyen jogi dokumentum elfogadásához nem volt joga.
Abszurd értelmezés. A nevezett szakasz az alkotmányozási jogot határozza meg. Ha igaz lenne, hogy a parlament csak a már meglévő alkotmányt alkotja meg, akkor ez a szakasz nem szerepelt volna az alkotmány szövegében, hiszen az alkotmány már meg volt alkotva. Az a tény, hogy a szövegben szerepel ez a szakasz éppen azt jelzi: a szakasz alkotmányozási jogot jelent.
1989-ben az országgyűlés, amely akkor a népszuverenitásból eredő összes jogot gyakorta, megalkotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát ideiglenes alkotmányként, amivel minden hatalmat visszaszolgáltatott a magyar népnek, ezzel az alkotmányozás kizárólagos jogát, hogy megalkothassa a saját végleges alkotmányát, amelyet népszavazással kell elfogadni.
Szimpla tévedés. Az 1989-as alkotmánymódosítás utáni alkotmány is a parlamentet mevezte meg alkotmányozó szervnek, nem a népet. S nem írt elő kötelező népszavazást sem.
Ezért nem szerepel az országgyűlés hatásköreinek felsorolásában (19.§ (3) bek.) új alkotmány vagy alaptörvény megalkotása és elfogadása.
Szerepelt benne:
“19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;”
“24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.
(2) Az Országgyűlés a határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza.
(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.”
Miért „engedte át” az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt? Bragyova András, volt alkotmánybíró: “az Alkotmánybíróság hivatalból nem vizsgálta az Alaptörvény érvényességét, és erre vonatkozó beadvány nem is érkezett”. Hogy érkezett-e vagy sem, azt nem tudhatjuk, hiszen a hivatali gépezet akkor már megszállás alatt volt.
A magyar Alkotmánybíróságnak sose volt feladata az alkotmányozás felülvizsgálata. Mindig csak a hatályos alkotmányszövegnek való megfelelőséget vizsgálta.
Az Alaptörvény közjogi érvénytelensége miatt joghatás kiváltására nem alkalmas dokumentum, ami azt jelenti, hogy ami benne le van írva, annak joghatása nincs, tehát a „Magyarország” nevű állam nem jött létre!
Magyarország = Magyar Köztársaság, ez nem új állam, hanem névváltoztataás.
Az érvényes és hatályos alkotmány továbbra is a Magyar Köztársaság Alkotmánya,
Nem, mivel ez az alkotmány hatályon kívül lett helyezve.
