Új szervezet hirdet abszurd tanokat.
A nevük Alkotmányos Ellenállás.
Íme részletes cáfolata nézeteiknek.
2011.-ben valakik – az országgyűlés felhasználásával – kísérletet tettek a magyar állam megszüntetésére, és helyette egy nem jogfolytonos, nem magyar – megtévesztésül „Magyarország” nevű – magánállam létrehozására.
Nem létezik magánállam. A magyar állam neve Magyarország vagy Magyar Köztársaság, ez csak néveltérés. Államok nevének megváltoztatása nem hoz létre új államokat.
Első ránézésre látszik, hogy a megalkotott Alaptörvény érvénytelen, hiszen a hatályos Alkotmány (Magyar Köztársaság Alkotmánya) olyan pontjára (19.§ (3) a) pont) hivatkozva fogadták el, amely pontja kifejezetten megtiltja minden más jogi dokumentum megalkotását és elfogadását azzal, hogy e pont szerint az országgyűlésnek az Alkotmány kizárólag saját magát engedi megalkotni. Mivel az Alkotmány 2011.-ben már meg volt alkotva, így erre a pontra hivatkozva az országgyűlésnek semmilyen jogi dokumentum elfogadásához nem volt joga.
Abszurd értelmezés. A nevezett szakasz az alkotmányozási jogot határozza meg. Ha igaz lenne, hogy a parlament csak a már meglévő alkotmányt alkotja meg, akkor ez a szakasz nem szerepelt volna az alkotmány szövegében, hiszen az alkotmány már meg volt alkotva. Az a tény, hogy a szövegben szerepel ez a szakasz éppen azt jelzi: a szakasz alkotmányozási jogot jelent.
1989-ben az országgyűlés, amely akkor a népszuverenitásból eredő összes jogot gyakorta, megalkotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát ideiglenes alkotmányként, amivel minden hatalmat visszaszolgáltatott a magyar népnek, ezzel az alkotmányozás kizárólagos jogát, hogy megalkothassa a saját végleges alkotmányát, amelyet népszavazással kell elfogadni.
Szimpla tévedés. Az 1989-as alkotmánymódosítás utáni alkotmány is a parlamentet mevezte meg alkotmányozó szervnek, nem a népet. S nem írt elő kötelező népszavazást sem.
Ezért nem szerepel az országgyűlés hatásköreinek felsorolásában (19.§ (3) bek.) új alkotmány vagy alaptörvény megalkotása és elfogadása.
Szerepelt benne:
“19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;”
“24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.
(2) Az Országgyűlés a határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza.
(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.”
Miért „engedte át” az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt? Bragyova András, volt alkotmánybíró: “az Alkotmánybíróság hivatalból nem vizsgálta az Alaptörvény érvényességét, és erre vonatkozó beadvány nem is érkezett”. Hogy érkezett-e vagy sem, azt nem tudhatjuk, hiszen a hivatali gépezet akkor már megszállás alatt volt.
A magyar Alkotmánybíróságnak sose volt feladata az alkotmányozás felülvizsgálata. Mindig csak a hatályos alkotmányszövegnek való megfelelőséget vizsgálta.
Az Alaptörvény közjogi érvénytelensége miatt joghatás kiváltására nem alkalmas dokumentum, ami azt jelenti, hogy ami benne le van írva, annak joghatása nincs, tehát a „Magyarország” nevű állam nem jött létre!
Magyarország = Magyar Köztársaság, ez nem új állam, hanem névváltoztataás.
Az érvényes és hatályos alkotmány továbbra is a Magyar Köztársaság Alkotmánya,
Nem, mivel ez az alkotmány hatályon kívül lett helyezve.
Más kérdés van?
“pont az ideiglenes Alkotmányban adták át a hatalmat a népnek”
Hol?
A nép a hatalomgyakorlásához eszközként használja a képviselőt. Mi ebben az érthetetlen? Amikor megbízol egy jogi képviselőt, hogy járjon el az érdekedben, mert ugye a cégbejegyzéshez kell az ellenjegyzése, akkor amikor bejegyzi a cégedet, nem suttyanthatja be magát többségi tulajdonosnak.
A nép egyébként simán tudja gyakorolni a hatalmát közvetlenül is, és ennek a megszervezélséhez és lebonyolításához akár egy céget is megbízhatna, nem kellene hozzá feltétlenül az országgyűlés. Sőt, a népszvazás történhetne a döntés tárgyaként szereplő szövegnek a nép által történő aláírásával is. Egy aláírás 1 szavazat. A hitelességet kell csak megoldani, arra meg ott van a közjegyző.
Szóval az, hogy mit tud megtenni a nép, tisztán technikai kérdés. Ma már elektronikus népszavazást is lehetne hitelesen tartani, mondjuk külső hitelesítő szerverek (pl VeriSign) segítségével. Minden ilyen hivatkozás csak ürügy.
Az Alkotmányt nem a nép alkotta, de a megalkotó országgyűlésnek még joga volt hozzá, mert az akkori alkotmányban rögzítve volt, hogy ők gyakorolják a hatalmat (a nép lényegében csak a hatalom forrása volt). Viszont pont az ideiglenes Alkotmányban adták át a hatalmat a népnek, vagyis az Alkotmány hatályba lépésének pillanatától már a képviselő csak eszközzé vált.
Az érvényesség nem szeretem/nem szeretem kérdése. De igen nagy szerencsénk (neked is!), hogy az Alaptörvény érvénytelen, mert ha érvényes lenne, akkor vége a jogállamnak (de facto láthetó is), és átvenné a helyét a vállalati (elsősorban banki) uralom, az ember pedig duracell elemmé degradálódna (pont úgy, mint a Mátrixban). A magyar nemzetet felszámolnák, és átvenné a helyét egy másik nép, akik naponta érkeznek repülővel a Közel-Keletről.
Tehát egybe esik az érvénytelenség a nem szeretéssel (nálam legalább is).
A nép nem képes önmaga gyakorolni a hatalmat, ennek vannak módszerei.
A “szerződésben” (alkotmányban) pedig világosan benne voltak ezen eszközök leírva, sőt MAGÁT az alkotmányt se anép hozta közvetlenül, hanem a parlament.
Saját magadnak mondasz tehát ellent. Miért véded a nem a nép által elfogadott alkotmányt? Azt mondod, a népnek közvetlenül kellene alkotmányoznia, dehát ez sose történt meg. Szóval ezek után miért véded az 1949-es (1989-es) alkotmányt, miben más az, mint a jelenlegi, 2012-es?
I. “Minden hatalom a NÉPÉ, amely a népszuverenitást választott képviselők ÚTJÁN, valamint közvetlenül gyakorolja.
1. Ki a hatalom tulajdonosa? A nép.
2. Ki gyakorolja a hatalmat? A nép.
3. Mi a képviselő? A hatalomgyakorlás ESZKÖZE.
Az AB-nak az a feladata, hogy a képviselő döntését megsemmisítse, ha az túllépi az ESZKÖZ-nek megengedett hatáskört. Nincs azonban joga az AB-nak engedélyt adni az ESZKÖZNEK, hogy a tulajdonosa által szerződésben (Alkotmány) megengedett jogosítványait áthágja. Ugyanis ehhez csak a tulajdonosnak (nép) van joga!
Az AB nem csinálhat a tulajdonos megbízottjából tulajdonost, és a tulajdonosból jogfosztottat, mert ezt úgy nevezik, hogy rablás!
Tehát az AB mondhatni felbújtó az országgyűlés által elkövetett bűncselekményben. Mivel törvénytelenség nem alapít jogot, ezért az AB ilyen döntése érvénytelen, joghatás kiváltására alkalmatlan.
Csak jelzem, hogy 2012. január 1. óta nincs AB, csak AB-nak hazudott szervezet.
II. Az érvénytelenség esetei benne vannak a jogi állásfoglalásban. A jogszabályokban, ha valami tulajdonnevén van nevezve, akkor az nem helyettesíthető mással. Ha nem így lenne, akkor Pl. 262 állampolgár alapíthatna egy szervezetet, és azt mondhatná, hogy ők a Magyar Adóhivatal (MAH), és ugyanarra a jogszabályra hivatkozva kezdenének adót szedni, mint a NAV, mondván, hogy a jogszabály csak a joggyakorlás módjára utal, amikor a NAV-ot jelöli meg adóhivatalként, és egyébként is csak átnevezték az adóhivatalt NAV-ról MAH-ra.
Tehát a 19. § (3) a), mint jogalapra való hivatkozás egy nagy kamu, ami nem ad jogalapot. Ezért aztán az Alaptörvény még magánokiratnak is érvénytelen.
De a jogi állásfoglalásban ott van a többi is: nemzetközi jogba ütközés, alkotmányellenes tartalom, önmagát megsemmisítő tartalom, a jogutódlás hiánya, az jogalkotás rendjének megsértése.
Az kétségtelen, hogy a jogot számonkérni akkor, amikor az összes szervezet benne van, amelynek a törvénytelenséget üldöznie kéne, nem egyszerű. Szerveződni kell hozzá. De ahogy elnézem a diktatúra gátlástalanságát (900 000 családot akarnak utcára tenni), a választásnak hazudott színjáték után már mindenki látni fogja, hogy az “X” útján nem megy, és akkor jöhet a B-terv. A minap visszajelzést kaptunk arra nézve, hogy a B-tervet a megfelelő szinten támogatják. Vagyis csak rajtunk múlik.
Nincs nemzetközi jogba ütközés se. Ugyanis egy ország nevének megváltoztatása, sem új alkotmány elfogadása NEM eredményez új államot, így nincs szükség kimondani jogfolytonosságot se, hiszen az automatikus.
Nem nyilvénítja az új alkotmány a régit érvénytelennek, hanem hatályon kívül hleyezi, ami 2 teljesen különböző dolog. Az érvénytelennek nyilvánítás a prembulumban van csak benne, mely nem fejt ki közvetlen jogi hatást, ez ünnepélyes szöveg.
Az AB az egyedüli szerv, mely értelmezheti kötelező módon a jogszabályokat, köztük az alkotmányt is. Azaz téves belemagyarázásod.
Az AB nem jogalkotó. Márpedig az eredeti jogalkotó még külön törvényben is megerősítette, hogy az új alkotmányt népszavazással kell elfogadni. A jogszabályok értelmezésénél a magyar nyelv szabályait kell alkalmazni.
Ahogy a b) pontban sem az van, hogy megalkotja az ÁFA törvényt (hogy a jogalkotás módját jelölje egy törvény tulajdonnevével), úgy az a) pont esetében sem. Akkor lett volna az országgyűlésnek alkotmányozó joga, ha az a) pontban az szerepel, hogy “alkotmányt alkot”, úgy, ahogy a b)-ben, hogy “törvényeket alkot”.
Vagyis a 19. § (3) a) nem bizotsított jogalapot (tételes jogba ütközés)
De:
Az Alaptörvény érvénytelen a nemzetközi jogba ütközés miatt, a saját tartalma miatt (érvénytelennek nyilvánítja azt a jogszabályt, amire később hivatkozik, mint jogalapra), aztán azért is, mert megszakítja a jogfolytonosságot a Magyar Köztársaságal, de nem deklarál jjogfolytonosságot egyetlen korábbi magyar állammal sem, tehát egy idegen állam alapító okirata, amely így nem helyezheti hatályon kívül a magyar állam alkotmányát, és nem rendelkezhet annak területével, állampolgáraival, semmilyen más entitásával. Következésképpen nincs területe. Tehát az Alaptörvény nincs hol hatályban legyen, vagyis sehol nincs hatályban, tehát jogszbaályként nem is létezik.
Szóval birca. kár erőlködni.
S ezzel mit akartál mondani? A nyílt leveled pedig ökörség.
Erről a kérdésről volt AB döntés, mely kimondta: a parlamenten általi népkiviselet is néphatalom, sőt az a rendes alakja. Szóval érved abszurd. Linked hülyeség.
Egy állam átnevezése két sor. Az első sor a névváltoztatás, a második, hogy mikor és hogyan lép hatályba. Remélem érzitek, mekkora hazugság az átnevezés.
Van egy szájbarágós levezetésünk is:
https://alkotmanyos-ellenallas.hu/pub/nyilt_level_ader_janosnak_20180119.pdf
A Birca azért birca, mert nem tud magyarul. Megdumálja, hogy ami oda van írva, az nincs odaírva. A tulajdonnevet nem kell tulajdonnévnek tekinteni, ha nem jogalkotási módnak. Összekeveri a konstituált legfőbb államhatalmi szervet a konstituáló legfőbb hatalmi szervvel.
Na birca! Idézek neked a hivatalos angol fordításból, mert úgy látom a magyar nem anyanyelved.
2. § (2)
“In the Republic of Hungary suprem power vested in the people
19. § (3)
“The Parliament is the supreme body of State power and popular representation
Tudsz különbséget tenni a supreme power és a supreme body of State power között?
Hogy tudnál? Aki birca az birca. Annyit tud, hogy beeeee.
Alkotmányozni szerintem is felesleges volt.
Alkotmányos jogok tekintetében kb. nulla a változás.
Az ország átnevezését viszont jó ötletnek tartom. Még a fordítást is könnyebbé tetté sok más nyelvre.
Az a fétise.
Bocsánat, mit jelent az, hogy “köztársaságozik”?
Báz, hát itt megy a buli? Akkor ide is beszúrom:
“Más kérdés van?” – Persze, hogy van. 🙂 Miért kell(ett) nevet változtatni? Csak 2 dolog jut eszembe: 1. Az ország és annak legfőbb törvényének új neve mutatja a legjobban, hogy a tartalom változott, hogy tettünk valamit, és így nagyobb nyomot lehet hagyni a történelemben. 2. Előtte is ország voltunk, ráadásul Köztársaság. Utóbbi már nem vagyunk…..nem kell az államformát a névbe keverni, a végén még ellentmondásba keveredik vele a kormányzat ténykedése. Ahogy már alkotmányos jogokra sem lehet hivatkozni….Jó, persze, tudom, ez csak ballib rettegés. 🙂
Lehet, hogy valaha az volt, de aki az 1949. évi XX. törvény újbóli hatályba helyezését szeretné elérni, és Gyurcsánynál is kényszeresebben köztársaságozik, azt nem nevezném radikáljobbosnak. Főleg hogy a fideszes kétharmad által elfogadott Alaptörvény tulajdonképpen majdnem minden korábbi radikáljobbos követelést figyelembe véve született meg.
Nem. Ismerem az eredeti alkotót, kifejezetten radikáljobbos emberke.
Szánalmas ballib vergődés.