Kritiasz

Valószínűleg ez Platón legbizarrabb írása. Elvileg arról kellene szólnia, hogy hogyan tűnt el Atlantisz, de pont nem ez derül ki belőle, mert Platón sose fejezi be ezt a művét.

A történet lényege: 9000 évvel az írás keletkezése előtt hatalmas háború zajlott a világban: a gibraltári szorostól keletre és nyugatra élő népek között. A keleti népek vezetője Athén volt, míg a nyugatiaké Atlantisz

Abban a korban minden ország élén istenek álltak, Később természeti katasztrófák zajlottak, a istenek visszavonultak az emberek közvetlen irányításától, az emberek elfelejtették az istenek irányítását, de a nevük megmaradt az emlékezetbe, innen a mitológia eredete.

Ebben az ősi Athénben a lakosság mezőgazdálkodással és kézművességgel foglalkozott, tőlük teljesen elkülönülve éltek a katonák a városállam legmagasabb részén, teljes vagyonközösségben. Akkoriban Athén nagyobb volt a mainál – értsd a Platón korabelinél -, s földje is sokkal termékenyebb volt, s édesvizek terén is sokkal gazdagabb terület volt. A föld olyan kiváló minőségű volt, hogy még a hegyoldalakat is megművelték.

Az athénieket az erény keresése motiválta, fő elvük az arany középút megtalálása volt a bátorság és a békesség között. Az összes többi görög vezetőjének tekintette Athént.

Míg Athén istene Athéné és Hefesztos volt, addig Atlantiszé Poszeidón. Poszeidón beleszeretett az egyik atlantiszi lányba, Kleitóba, aki a sziget közepén élt, ezért elzárta a sziget középső részét három darab vízzel teli széles árokkal a sziget többi részétől, hogy más ember ne kerülhessen kapcsolatba Kleitóval. Az atlantisziak nem ismerték akkor még a hajózás tudományát, így nem tudtak átmenni ezeken az árkokon.

Poszeidónnak 10 gyereke született, 5-5 fiúiker, akik között felosztotta az egész szigetet. Az elsőszülött  Atlasz kapta a központi részt és a királyi rangot. Testvérei lettek a többi 9 régió kormányzói. Mindannyian sikeresen kormányoztak, növelve a terület gazdaságát. Amint elsajátították a hajózást, sok más szigetet is meghódítottak. Atlantisz gazdagabb volt minden más országnál a világon. Legértésebb fémük az oreikhalkosz – „hegyi réz” – volt, melyet csak itt bányásztak és mely  a második legdrágább anyag volt akkoriban az arany után..

Az atlantisziak később a Poszeidón által épített vizesárkok felett hidakat építettek., majd csatornát építettek ki a tengerparttól a központi rész felé. Majd további hatalmas építményeket hoztak létre, köztük védőfalakat. A legcsodálatosabb építmény Poszeidón és Kleitó temploma volt, melyet aranykerítés vett körül. Ide mentek a régiók adói is a központi hatalom számára.

A továbbiakban Platón részletesen leírja az ország többi részét, valamint a társadalom felépítését. Ezt nem részletezném, rögtön áttérnék a kormányzati rendszerre. Platón túlzásba menő részletességekkel írja le Atlantiszt.

Tíz király uralkodott Atlantiszban, kormányzati és igazságszolgáltatási hatalmat is gyakoroltak, jogukban állt halálbüntetés kiszabása is, de ehhez legalább 5 király egyetértésére volt szükség. Az alkotmány alapja Poszeidón eredeti rendelkezései voltak, az alkotmány rá volt vésve egy oreikhalkoszból készített oszlopra, Poszeidón templománál. Az oszlop valamiféle bűverővel is rendelkezett: romlást hozott azokra, akik készakarva megsértették az alkotmányt. Minden ötödik évben összeült a tíz király, s alkotmány-bíráskodtak: az alkotmánnyal ellentétes szabályokat hatályon kívül helyezték. Döntéseiket egy-egy Poszeidónnak feláldozott bikaáldozat bemutatásával szentesítették

Atlantisz titka az volt, hogy lakosai szigorúan követték az isteni törvényeket, s ennek hatására mentesek maradtak a tévedésektől és az önkorlátozás hiányától, senki se követett el bűnöket, senki se törekedett személyes gazdagságra, mindenki testvériségben élt egymással, ugyanazokat az erényeket magasztalva. Amint azonban az isteni rész csökkent, az emberi rész növekedett.

Az erőszak és a szégyentelenség lassan az erények helyére léptek, a tökéletességet és a boldogságot pedig kevélység és hatalmaskodás váltották fel. Zeusz ekkor elhatározta, megbünteti Atlantisz népét, hogy az helyes útra térjen.

Az írás végén Zeusz gyűlésre hívja fentiek céljából az isteneket. De itt sajnos a történet félbeszakad, az írás véget ér, így nem tudjuk mi történt végül is Atlantisszal.

Valószínűleg Platón megunta. Én is, valahogy nem tudott lázba hozni Atlantisz részletes leírása. Azt hiszem kitalálható a folytatás: nem sikerült helyes útra téríteni Atlantisz lakosságát.

Sokan hiszik, hogy a görögök előtti krétai civilizáció van itt leírva, de ennek ellentmond, hogy Platón világosan leírja: a terület nyugatra volt a gibraltári szorostól.