A 2016-os adatok. Ez az a statisztika, ami sokat mond, ezért sehol sem lehet megtalálni ebben az alakban,
A havi súlyozott nettó bérek Európában. Havi alatt azt értem: az éves bér 12 részre osztva, ez azért szükséges, mert egyes országokban van 13., 14., stb. fizetés is.
Kizárólag a bérek lettek figyelembe véve, azaz nem munkából származó jövedelmek nem, azaz se a tőkejövedelmek, se a segélyek nem számítanak bele.
Nettó alatt az értendő: amit a dolgozó kézhez kap minden kötelező levonás után.
Mivel az árszint nem azonos az egyes országokban, súlyozni kell az adatokat, azaz a nettó bérek vásárlóértéke szerepel a térképen.
Az egyszerűbb összehasonlítás céljából nem magukat az adatokat adom meg, hanem az EU-átlaghoz viszonyított százalékot.
Mivel a cél elsősorban nem a gazdagok, hanem a szegények bemutatása, a szegényeket bontottam fel több csoportra.
Egyes adatokon meglepődtem, pl. azon, hogy Szlovákia Magyarország mögött végzett. Az eltérés valójában minimális, Mo. szintje 70 %. míg Szlovákiáé 69 %, de éppen itt volt egy csoporthatár.
Érdekesség: 2 nyugati EU-tagállam van, mely az EU-átlag alatt van: Görögország és Portugália, s egyetlen keleti EU-tagállam sincs az átlag felett, ezt egyébként legjobban Szlovénia közelíti meg 89 %-os eredményével.
Az EU két szélsősége egyébként: Luxemburg (159 %) és Bulgária (57 %).
Magyarország a 28 EU-tagállam között a 21. helyen van, a 11 keleti EU-tagállam között pedig a 6. helyen.
EU-átlag feletti szint: sárga – 90-99 % közti szint: nincs – 80-89 % közti szint: középkék – 70-79 % közti szint: világoszöld (Magyarország e szint legalján van) – 60-69 % közti szint: rózsaszínű – 50-59 % közti szint: sötétzöld – 30-49 % közti szint: sötétkék – 30 % alatti szint: piros – fehér szín: nem európai ország vagy nincs adat
