A sok alternatív valóság között a minap a 22033. számúból volt élményem, s különösen egy furcsa épület fogta meg képzelemet.
Ez a valóság a II. vh. idejéig azonos a valóságunkkal.
Az eltérés az, hogy Anglia és az USA kimaradt a II. vh-ból, azt csak Németország és a Szovjetúnió között zajlott le. S a szovjet csapatok győztek erőteljesen, nemcsak Berlint vették be, hanem egész Európát is, Anglia és pár semleges állam kivételével.
Ez a sokkal nagyobb szovjet tömb máshol is sikeresen szerzett magának szövetségeseket, az egyik Brazília volt, mely a kommunista rendszert választotta. Németország itt 1944. április 4-én kapitulált.
Sajnos a pontos részleteket nem tudom, nem kaptam elegendő információt ebből a valóságból. A lényeg az, hogy a brazil kormány a Baktérítő és a 44:04-04-es fok kereszteződésében felépítette a hatalmas Sztálin Dómot – Domo de Stalin -, mely egy 444 méter magas struktúra, hatalmas félgömb, melyből egy 1944 méter hosszú út halad a tengerbe, végén pedig egy 1944 méter magas Sztálin szobor van. S lifttel fel lehet menni a tetetjére, azaz egyfajta idegenforgalmi látványosság is.
Sajnos nem tudok rajzolni, de megmutatom, hogy ez a hely ma hol van, emlékeim alapján a következőre saccolok:
Jó-jó! Csak arra mondtam, hogy Brazília egy kommunista utópia műfőváros, és mi lett belőle. Bár nem tudom, a tervező mennyire volt vad sztálinista. Nekem az rémlik, hogy eléggé szolíd pacák volt egyébként.
Egész Latin-Amerikában ez így van, leszámítva Uruguayt, Argentínát és Chilét, ahol nincsenek akkora jövedelmi eltérések.
Nem tudom, a brazilok mennyire voltak sztálinisták, de pár hete a Google Street Viewval megnéztem Brazília várost. Borzasztó.
A lakótelepi házak körül magas vaskerítés. Körben nyomornegyedek római erődvillára emlékeztető nyomorúságos, vakolatlan házak. Úgy építve, hogy lehetetlen legyen bemászni vagy akár belátni. Aminek az eredménye a rengeteg vakolatlan fal látványa. Ablak elvétve látszik egy-egy magasabb háznál.