Sok ballib hívő mostanában nagyon meg van lepődve, hogy éppen Gyurcsány az, aki manapság lehetetlenné teszi a ballib összefogást Orbán ellen a 2018-as választásokra. Pont most, amikor már a Jobbik-ballib koalíció se számít szentségtörő ötletnek a ballib táborban.
Persze Gyurcsány fanatikus hívei meg ebben a „Fidesz-bérencek” eltávolítást látják.
De mi a valóság?
Gyurcsány jelenleg a ballib oldal egyetlen profi politikusa, aki képes a jövő hétnél messzebb látni. S sose csinál dolgokat hülyeségből. Még amikor súlyosan téved is – lásd az ösződi beszéd önkiszivárogtatását 10 éve -, akkor is átgondolt koncepció alapján teszi ezt.
S Gyurcsány most se hülyeségből teszi azt, amit.
A migránsügyi népszavazás megmutatta: a ballib tábor gyenge, s ebből Gyurcsány le is vonta a helyes következtetést, ami nem más, mint az, hogy a 2018-as választás nem nyerhető meg a ballib tábor által, de ha esetleg, hatalmas erőfeszítéssel meg is lenne nyerhető, nincs értelme megnyerni.
Miért?
Ha sikerül is összehozni egy teljeskörű ballib összefogást, sőt megállapodni a Jobbikkal is valamilyen szinten, mi fog következni?
A legjobb esetben meglesz éppen az egyszerű többség. Alkotmányozó többség nem lesz, azaz a választási törvény nem lesz megváltoztatható, ráadásul kétséges, ez szükséges-e egyáltalán. Hiszen a jelenlegi választási szabályozás a nyertesnek kedvez, így a ballib tábor számára öngyilkosság lenne pont akkor bevezetni az arányos választási rendszert, amikor az már a Fidesznek kedvezne. Nemzetközi tapasztalat: mindig a vesztes akar változást a választási rendszerben, sose a győztes.
De nézzük a többit! Már a kormány megalakítása is súlyos nehézség lenne. Egy ennyire sokrétű ballib szövetség képtelen lesz még saját magával is megállapodni, nemhogy a Jobbikkal. Hiszen jelenleg minden van ott: jobboldali ultraliberálistól neomarxistáig minden. S a ha meg is lenne a kormány, a saját tábora fogja folyton nehezíteni munkáját. Az eredmény egyetlen dolog lesz: a kormány gyors bukása, majd rendkívüli választás, amit a Fidesz immár fölényesen meg fog nyerni.
Gyurcsány ezt átlátja tökéletesen. Így a cél: választásnyerés 2022-ben. Van erre 6 év. Elegendő idő. A kis ballib pártok el fognak tűnni 2018 után, mivel ha se az MSZP, se a DK nem segít nekik, képtelenek lesznek 1-2 %-nál jobb eredményre. Így ezt kell tenni: meg kell őket semmisíteni. S közben meg kell várni, hogy a Fidesz pedig felőrölje a Jobbikot. A nehéz feladat az MSZP lenyelése, de a 2018-as választási vereség után erre is esély lesz, Gyurcsány képes lesz profi módon tudatosítani, hogy a „gyenge” MSZP miatt nyert a Fidesz ismét.
Gyurcsány reménye: egy tisztán jobboldali, liberális, egységes párt összehozása (természetesen „baloldal” név alatt, mert ez a magyar hagyomány), élén vele, s ez a párt lehet majd 2022-ban a kihívó.
*
szolgálati közlemény: egyébként ez volt az ezredik cikk a bircahang.org-on
Szerves részét képezzük a nyugatnak, tehát ha változtatni kell akkor változtatni fogunk. Azt megállapítani, hogy hét milliárd ember dilis, könnyű csak rá kell néznünk a bolygónkra. Ámde azt az egyetlen lehetőséget fel és megmutatni, amitől mindenki okosabb és bölcsebb lehet kicsit nehezebb, főleg akkor ha ez a megoldás egyszerű mint a faék. (hi-hi) Persze ezt a bölcseletet az bizonyítja, ha valamennyi tudományág legalább hat belső önellentmondásait feloldom, pl, matematikai-filozófia, elméleti fizika, nyelv-filozófia, esztétika, teológia, és persze a közgazdaság tudománya, ez eddig csak hat nem is sok, ugyanis ha megkönnyítem a munkájukat, occam borotvája szerint van igazam, ezt pedig csak tudomásul lehet venni. Azaz egy még nem ismert természeti törvényt kell felmutatni, amivel szemben az alkalmazkodáson kívül nincs máshoz jogunk.
Ha valaki nyílt sisakkal kiállni a nyugat ellen, másnap bombázná a NATO Bp-et, azaz erről szó se lehet. Itt a lehető legnagyobb ellenállásról beszélünk a lehetőség határain belül.
Ezek valamennyien a külföldi nagytőke pincsikutyái.
Ha a gazdi füttyent, helyetcserélnek.
Nem kell hozzá semmilyen kusza mélypolitikai elemezgetés.
Egy adott állapot reális felmérése még, koránt sem biztos, hogy a jó megoldás felé tett első lépés, noha a reál politika elengedhetetlen része.
A hazai politikai válságot csak a nyugat politikai válságával összefüggve oldhatjuk fel, minek után a nyugat szerves részét képezzük, mondjuk úgy szimbiózisba vagyunk vele, (ha nem is önként és dalolva).
A nyugatias világrendszer pedig recseg és ropog, ezt csak a legelvakultabb neoliberálisok nem látják be.
Hol ott a válság mélyén valódi fenevadak ólálkodnak a technikai civilizációnk ellen, ámde ezek a “fenevadak” csak matematikai tételek formájába érhetők tetten amit viszont le kell fordítani a politika csinálói számára. Azaz ott kell folytatnunk ahol egy koron a Polányi- Kuhn vita elakadt, már mit Kuhn, a paradigma váltás fogalmát előbb elorozta majd eltaknyolva majd kidobta, ezért a kutatása, kifulladt. Hol ott egy “jó politizálásra” csak akkor kerülhet sor, ha ezeket az elméleti dolgokat a “magas tudomány” tisztázza, azaz a nagy ontológiai kérdéseket övező homályt eloszlatjuk és a (relativizmust) kidobjuk a kukába a neoliberalizmussal egyetemben.