Éveken keresztül azt halljuk: a szabad piac mindent megold, s a külső bevatkozás torzít.
Azaz ami pénzt hoz, ami nyrereséges, az jó, hiszen a nyereségesség azt jelenti: van rá igény. A nép lehető legdemokratikusabb szavazása állítólag az, amikor a pénztárcájával szavaz.
Aztán meg kiderül: mégis vannak valamiféle “értékek”, melyeket nem szabályozhat a piac, ezeket fenn kell tartani az állam pénzéből, közérdekből, s nekik nem kell nyereségeseknek lenniük.
Érdekes módon az ezek a kapitalizmus alaptörvénye alól mentes “értékek” mindig valamiféle ballib dolgok, pl. senki által nem olvasott ballib médiák.
Most a Népszabadság című napilap kapcsán ismét előjött a téma. Gyakorlatilag az derült ki, Orbánnak kellene finanszíroznia személyesen ezt a lapot, mert akkora hatalmas értéket jelent, hogy lehet bármennyire is sikertelen pénzügyileg, s a lap megszünése cenzúrának, a sajtószabadság elleni támadásnak minősül.
Pedig megvan a recept erre nyugaton: valami vagy nyereséges, vagy ha nem az, akkor valaki vállalja a veszteség finanszírozását. Az MSZP kap bőséges állami párttámogatást, s szép számban vannak ballib milliárdosok is az országban (egyikük éppen a második legnagyobb ballib párt elnöke) – vajon miért nem hajlandók pénzükből áldozni erre a hatalmas ballib értékre, ha ez annyira fontos? Máskor a nyugat a nagy példakép, most miért nem az?
fanatikus ballibek felevelenítik a náci könyvégetési hagyományokat, miután a szabad piac láthatatlan keze visszanyalt (forrás: index.hu)
Összekeversz somitomival, én nem írtam többesszámról, csak csoportfogalomról. Többesszámban fülsértő, a hvg cikkben is az.
Íme egy friss nem-nyelvészeti cikk: http://hvg.hu/itthon/20161010_TGM_allapotok_mediapuccs_utan_nepszabadsag_ellenzek_dk
A vicc az, hogy amiben két magyar, egyébként ellenséges nyelvészeti irányzat – a deskriptívisták és a proskriptívisták – egyetért az nem sok dolog, de a “médiák” kérdés pont az: egyikük szerint se többesszám, s egyikük szerint se hibás alak.
http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/54.html
http://anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2015-XXXVII-1.pdf
Én sehol nem írtam tiltásról, csak arról hogy mi hangzik fülsértőnek egy magyarnak. De nyugodtan hivatkozz be néhány nem nyelvművelő témájú cikket, ahol ilyen módon használják a média szót.
Ezek szerint nem olvasol. A “médiák” szó tiltása alapvetően egy elterjedt magyar áltudományos mítosz. Kb. mint az, hogy nem szabad azt mondani, hogy “meg van csinálva”, mert germanizmus, meg az, hogy nincs “iszok” szó. Ezek mítoszok.
A gyüjtőneveknek is van többes számuk, csak ritkán használatosak. Azaz ez nem érv.
A magyar nyelv nem kezeli egyértelműen gyüjtőnévként a “média” szót.
Én sem láttam még sehol így ezt a szót, és merem azt állítani, hogy sokat olvasok. Most megpróbáltam utánajárni, de látszólag nagy a káosz, mert mindenki mást mond. Engem továbbra is zavar, nem érzem természetesnek, bár az eredeti felvetés a médiummal kapcsolatban magyarul tényleg nem igaz.
Szerintem gyűjtőnévként kell kezelni, és nem többes számba tenni, ahogy például a “közönség” vagy a “tömeg” (itt: sok ember) szót sem szokás.
Gyűlölködő bolgár expatok fórumait valóban korlátozottan olvasok, máshol meg nem használják.
Túl keveset olvasol ezek szerint. Széles körben használják a “média” szót úgy, ahogy én is.
Igen, van sajtók, csak az sajnos mást jelent: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mechanikus_sajt%C3%B3k
A médiát rendszeresen olyan módon használod, ami egy magyarnak fülsértő és a nyelvművelő fórumok vitáin kívül gyakorlatilag nem fordul elő. Lásd be, már megint a vesztes oldalon állsz, nem a médiának hívott huszadrangú blogodon fogod megreformálni a magyar nyelvet.
Nem, nem olyan. A sajtó egyértelműen csoportfogalom, de még így is van “sajtók”. A “média” viszont lehet csoportfogalom is, meg nem is.
Ki mondta, hogy az? Direkt fülsértően rosszul használod, egy nyelvhelyességileg duplán rossz példával akarod védeni, és még érvet akarsz?
A média pont olyan szó, mint a sajtó. Nem teszed többesszámba, mert egy összefoglaló fogalom. Olyat sem írsz, hogy “a sajtókban megjelent” vagy bircacsavarral “a sajtók azt írják”. Vagy “felfedezték a rákok ellenszerét”.
Ez nem érv.
A média nem ír semmit, te “a médiában azt írják” kifejezést keresed.
Azaz te úgy mondod, hogy pl. “a média azt írják”, ugye?
“médiák”
Jajj.
A média szó eleve a médium (itt: tömegtájékoztatási eszköz) többes száma.
A nyereségesség nem csak az olvasottságtól függ. Kis példányszámmal is lehet nyereséges egy lap.
Miért lenne mindegy? Ha nem racionális gazdasági döntés volt, akkor bizony politikai, tehát az összes vád ami a függetlenség hiányával és a cenzúrával kapcsolatos megállja a helyét.
Nem volt elég a nyereségességhez.
Mindegy, hogy racionális döntés-e.
1. Mihez nem volt elegendő az olvasottsága? Értelmetlen ez a kijelentésed, és még véletlenül sem ugyanazt jelenti, mint a senki által nem olvasott. Ismétlem, a legolvasottabb volt.
2. Így van, a magánügye. Én ugyan nem hullatok érte egy könnycseppet sem, sosem olvastam. De azt hazudni, hogy racionális gazdasági döntés volt, az akkor is szimpla hazugság marad. Ahogy a fenti cikked is.
1. Nem olvasták elegen, Egyébként én is olvastam. De nem volt a piac szerint elegendő az olvasottsága.
2. A tulajdonos magánügye mit tesz tulajdonával, így tudom ezt a ballib megmondóemberektől. Te fasisztakomcsi vagy és kételkedsz bennük???
Hogy mennyi hazugságot tudsz te összehordani egy ilyen rövidke cikkben.
1. “senki által nem olvasott ballib médiák”: valójában a Népszabadság volt a legolvasottabb napilap a nem pletykalap kategóriában.
2. “Orbánnak kellene finanszíroznia személyesen”: ilyet senki nem mond. Senkinek sem kell a veszteséges lapot eltartania, azonban minden jel arra mutat, hogy meg sem próbálták a lapot nyereségessé tenni és politikai okokból zárták be. Csak persze az erre utaló bizonyítékokat elhallgatod.