Gyakori ballib érv, hogy a Fidesz manipulálta a választókerületeket 2010 után, ezzel segítette elő saját 2014-es győzelmét.
Ahhoz, hogy értelme legyen a választókerületelet manipulálni, van egy nagyon fontos feltétel azonban: szükséges, hogy legyenek politikailag stabil választókerületek. Ha ilyenek nincsenek, semmi értelme manipulálni (változtatni a választókerületek határait), hiszen az eredmény megjósolhatatlan.
Mivel 1990-2010 között az egyéni választókerületek száma azonos volt és területük sem változott, könnyű a dolgunk. Nézzük meg, hogy a 1990-2010 között létezett 176 választókerület közül hány politikailag stabil van, azaz olyan, mely mindig ugyanarra az irányzatra szavazott.
A 176 választókerületből 110 teljesen instabil, azaz nem állapítható meg stabil politikai szavazás bennük – mindig másra szavaztak. Nincs mit manipulálni Fidesz szempontból.
9 választókerület masszívan nem ballib, ezekben a ballibek sosem tudtak nyerni. Itt sincs mit manipulálni Fidesz szempontból.
43 választókerület erősen nem ballib, ezekben a ballibek csak 1994-ben, csúcspontjukon tudtak nyerni, minden más alkalommal nem ballib erők nyertek. Itt sincs mit manipulálni Fidesz szempontból.
Eddig összesen 162 választókerületnél tartunk, ahol a Fidesz “manipulátorainak” semmi dolguk.
Marad tehát 14 választókerület, ahol érdemes lenne manipulálni. Ezek azok a választókerületek, melyek masszívan vagy erősen ballibek.
2 választókerület van, ahol mindig a ballibek nyertek, ezek a budapesti 19. és 20. választókerület (ezek a XIII. ker. egy részét ölelik fel). Továbbá van 12 olyan választókerület, ahol a Fidesz csak népszerűsége csúcsán, 2010-ben tudott nyerni, minden más alkalommal ballib jelölt nyert. Ezek:
Baranya 3. – Pécs 3. – a jelenlegi 1. evk. és a 4. vk. egy része, az egyikben a ballib jelölt 5 %-kal, a másikban 17 %-kal maradt le,
Borsod-Abaúj-Zemplén 11. – Szerencs – a jelenlegi 6. egy része, a ballib jelölt 17 %-kal maradt le, harmadik lett,
Budapest 6. – IV. ker. 2., XV. ker. 1. – 2014-ben ballib győzelem született, lásd lentebb,
Budapest 22. – XIV. ker. 2. – 2014-ben ballib győzelem született, lásd lentebb,
Budapest 23. – XV. ker. 2. – a jelenlegi 12. evk. egy része, a ballib jelölt kevesebb mint 1 %-kal maradt le,
Budapest 31. – XXI. ker. 2. – 2014-ben ballib győzelem született, lásd lentebb,
Heves 4. – Hatvan – a jelenlegi 3. evk. egy része, a ballib jelölt 20 %-kal maradt le,
Jász-Nagykun-Szolnok 1. – Jászberény – a jelenlegi 2. egy része, a ballib jelölt 22 %-kal maradt le, harmadik lett,
Komárom-Esztergom 1. – Tatabánya – a jelenlegi 1. evk. egy része, a ballib jelölt 11 %-kal maradt le,
Komárom-Esztergom 3. – Kisbér – a jelenlegi 3. evk. egy része, a ballib jelölt 23 %-kal maradt le,
Pest 12. – Szigetszentmiklós – a jelenlegi 8. evk. és a 11. evk. egy része, a ballib jelölt 8 %-kal maradt le,
Somogy 1. – Kaposvár 1. – a jelenlegi 1. evk. egy része, a ballib jelölt 12 %-kal maradt le,
Tételezzük fel, hogy a választókerületek 176-ról 106-ra csökkentése során (ez 2011-ben zajlott, a 2014-es választások már az új rendszerben történtek) az összes ilyen választókerület határa úgy lett módosítva, hogy az a Fidesznek kedvezzen valamilyen módon.
Ahol a ballib jelölt 15 %-nál kevesebbet maradt le, tételezzük fel, hogy nyerhetett volna a régi rendszerben. Lássuk hány ilyen körzet van. A fentiekből látható: 5 darab! 5 a 106-ból.
A 2014-es választásokon ballib győzelem 10 választókerületben született, ezek:
Borsod-Abaúj-Zemplén 2. evk. – ez a korábbi 2 evk. és 4. evk., valamint a 3. egy része, mind a három ingadozó volt, most ballib győzelem születt,
Budapest 5. evk. – ez a korábbi 6 . és 7. evk,, instabil politikailag, most éppen ballib nyereség születt,
Budapest 7. evk. – ez a korábbi 19 . és 20. evk, nagyobb része, mindig ballib volt (ez az a két választókerület, ahol csak ballibek nyertek, minden választáson), s most is éppen ballib győzelem születt,
Budapest 8. evk. – ez a korábbi 21. evk. és a korábbi 22. evk, nagyobb része, az előbbi instabil volt politikailag, míg a másik erősen ballib volt, most ballib győzelem születt,
Budapest 9. evk. – ez a korábbi 14. evk. és a korábbi 28. evk, nagyobb része, mindkettő instabil volt politikailag, most ballib győzelem születt,
Budapest 10.evk. – ez a korábbi 3. evk. és a korábbi 4. evk, része, mindkettő instabil volt politikailag, most ballib győzelem születt,
Budapest 11. evk. – ez a korábbi 5. evk. és a korábbi 20. evk, nagyobb része, az előbbi erősen ballib volt politikailag, míg mindig ballib volt, most ballib győzelem születt,
Budapest 16. evk. – ez a korábbi 13. evk. és a korábbi 28. evk, nagyobb része, mindkettő instabil volt politikailag, most ballib győzelem születt,
Budapest 17. evk. – ez a korábbi 29. evk. egy része, valami a korábbo 30. és 31. evk, volt, ezek közül a 31. erősen ballib volt, a másik kettő ingadozó, most ballib győzelem születt,
Csongrád 1. evk. – ez a korábbi 1 evk. és a 3. egy része, mindkettő ingadozó volt, most ballib győzelem születt.
Azaz megállapítható: a ballibek az új rendszerben ugyanúgy nyertek ott, ahol korábban is nagyon erősek voltak. Azoknak a választókerületeknek a száma pedig, ahol a választókerület határainak más módon való megállapítása esetén a ballib jelölt esetleg nyerésre esélyes lehetett volna összesen 5.
Azaz a parlamentáris választások eredményen mindez nem változtatott volna, egyszerűen a fideszes és ballib egyéni képviselők közti arány nem a jelenlegi 96:10 lett volna, hanem 91:15. S tegyük hozzá: már ez is csak egy feltételezés.