Oroszország területe

• maxval bircaman
• 2015-12-03

Vajon mi a helyzet Oroszország területével a Szovjetúnió területéhez képest? Földrajzi-történelmi összegzés következik, a témáról nem láttam még cikket érthető alakban.

A mai orosz állam legrégebbi elődje a 862-ben megalakult első keleti szláv állam, a Kijevi Rusz, latin nevén Ruthenia. Mivel a keleti szláv népek szétválása 4 részre (oroszok, ukránok, belaruszok, rutének) csak a XIV. századtól következik be, a Kijevi Rusz mind a négy nép előde.

A Kijevi Rusz szétesése még a XII. sz. közepén megkezdődött, majd a XIII. századtól elindult az ellenkező irányú folyamat. Most nem térek erre ki, ez egy hatalmas téma: a lényeg, hogy a folyamat nyertese végül a Moszkvai Nagyfejedelemség lett, mely maga körül egyesítve a többi orosz államot 1547-ben létrehozta az új, egységes orosz államot.

Az ez utáni orosz terjeszkedés sajátossága, hogy – eltérően a nyugat-európai modelltől – sosem alkalmazta a hagyományos gyarmatosítási módszert, ill. ha alkalmazta is, azt csak ideiglenesen és kivételesen tette. Bár léteztek az orosz történelem során gyarmatok, ezek jelentősége mindvégig minimális volt. Orosz gyarmatosítási próbálkozás történt a XIX. században a mai USA területén (Kalifornia és Hawaii) és a mai Dzsibutiban, mindegyik pár évig tartott, s az orosz állam egyik esetben sem mutatott komoly érdeklődést a gyarmatosítás fenntartására. Az egyetlen viszonylag tartósnak mondható orosz gyarmat a mai Kínában lévő Port Arthur volt, melyet Oroszország 1897-1905 között irányított, majd a Szovjetúnió 1945-ben ismét elfoglalt, míg 1955-ben visszadta a területet Kínának.

Az orosz terjeszkedési módszer az amerikaihoz volt hasonló: azaz a szomszédos területek feletti hatalom lassú átvétele, majd orosz telepesekkel ezen területek benépesítése. (A különbség: az oroszok nem zárták rezervátumba az őslakosokat.) Szibéria és Közép-Ázsia így lett orosz. A Kaukázusban és az európai részeken pedig jellemzően más államokkal való háború volt a terjeszkedés módszere, jellemzően a területeket birtokló idegenekkel való háborúkról van szó.

Melyek tehát azok a területek, melyek részei voltak az I. vh. előtti Oroszországnak, de nem voltak részei sosem a Szovjetúniónak? Nem számítva az egyes háborúk során ideiglenesen elfoglalt területeket, ezek a következőek:

• Alaszka – 1744-től Oroszország része, Oroszország eladta az USA-nak 1867-ben.
• Batumi-terület déli része – a mai Törökország északkeleti részén, a Fekete-tenger partvidékén, Oroszország 1878-ban szerzi meg Törökországtól, a szovjet hatalom 1921-ben visszaadja Törökországnak.
• Duna-torkolat déli része – 1829-ben kapja meg Oroszország Törökországtól, majd 1856-ban átadja Moldáviának, jelenleg Románia része.
• Finnország – 1809-től Oroszország része, 1917-től független.
• Gilán, Golesztán és Mazenderán – a Kaszpi-tenger déli partvidéke, ezeket Oroszország 1723-ban szerzi meg Perzsiától, ezzel a Kaszpi-tengert orosz tóvá változtatva, 1739-ben visszadja Perzsiának, jelenleg Irán részei.
• Heilongjiang – a mai Kína északkeleti része, Oroszország 1860-ban szerzi meg, 1917-ben veszti el.
• Jever – város az Északi-tenger partján, a mai Németországban, 1793-ban örökölte meg II. Jekatyerina orosz cárnő, 1818-ban mondott le róla Oroszország.
• Kars-terület – a mai Törökország északkeleti részén, Oroszország 1878-ban szerzi meg Törökországtól, a szovjet hatalom 1921-ben visszaadja Törökországnak. Máig nem ismeri el ezt a mai Örményország, a területen van az örmények egyik jelképe az Ararát-hegy.
• Lengyelország – a mai Lengyelország középső és keleti része, 1758 és 1795 között szerzi meg a területet Oroszország Poroszországtól és Lengyelországtól, 1918-ig orosz terület.

S most az ellenkezője, azaz azok a területek, melyek nem voltak sosem az I. vh. előtti Oroszország részei, de részei voltak a Szovjetúniónak:

• Észak-Bukovina – 1940-ben a szovjet ultimátum hatására Románia lemond róla, jelenleg Ukrajna része.
• Kárpátalja – 1945-ben Csehszlovákia lemond róla a Szovjetúnió javára, Magyarország is megerősíti ezt 1947-ben, jelenleg Ukrajna része.
• Kelet-Poroszország északi harmada – Kelet-Poroszország déli és középső részét Lengyelország kapja meg 1945-ben, az északi részt pedig a Szovjetúnió. A volt szovjet terület legnagyobb része ma Oroszországhoz tartozik (ez a Kalinyingrádi Terület), egy kicsi része pedig Litvániához tartozik.
• Kurill-szigetek déli szigetei – a Kurill-szigetek legdélibb 4 szigetét a Szovjetúnió 1945-ben foglalta el Japántól szovjet-amerikai-brit megállapodás alapján, jelenleg Oroszország része.
• Tuva – szibériai állam volt az orosz-mongol határon, 1944-ben a helyi kommunista vezetés csatlakoztatja az országot a Szovjetúnióhoz, jelenleg Oroszország része (autonóm területe).