A rendszerváltozás masszív hazugságait rejtő lomblevél mára esett le teljesen.
A demokrácia első 20 éve arról szólt: a baloldal és a jobboldal versengett ki a nyugat jobb tanítványa, ki a szakértőbb, ki képes hűebben teljesíteni a nyugat parancsait. A vita csak abban volt: eközben szakítsunk-e minden hagyománnyal és értékkel, legyünk-e kozmopolitizmus élharcosai, olvadjunk-e bele a nagy liberális olvasztótégelybe vagy sem. A baloldal a beolvadást választotta, a jobboldal ezt ellenezte, de az alapokban teljes egyetértés volt. Ezt az egyetértést a nép is osztotta: komolyan hitte, hogy a nyugathoz való vak és szolgai alkalmazkodás elnyeri jutalmát: a nyugat elérzékenyül, megsimogatja buta, bunkó buksinkat és a kezünkbe nyom egy végtelenített és hitelmentes bankkártyát, mellyel jólétünk lesz végre, nyugati szinten, “mert megérdemeljük”, ahogy ezt a L’Oréal reklámában mondják.
Csakhát eltelt 20 éve és csak nem jött a nyugati simogatás, mindegy ki volt hatalmon, baloldal vagy jobboldal.
Orbán, a legtökéletesebb szaglószervű magyar politikus, aki eddig is mindig megérezte mindenkinél jobban, hogy mi a nép közérzete, ismét helyesen szagolta ki a helyzetet. S lépett: felmondta a rendszerváltás fenti axiómáját. Ezzel leválthatatlanná vált, népszerűsége az egekben, s akik nem szeretik őt (ez a többség, ha a nem-szavazókat is számoljuk), azok is a kisebbik rossznak tekintik.
Sajnálatos, hogy Orbán ezt persze kihasználta olyan lépésekre, melyek sehová se vezetnek, csak a zsákutcába. Azonban így is jobb ez, mint a balliberális erők jövőképe, mely most is a már mindenki számára nyilvánvalóvá vált
alaphazugsághoz ragaszkodik foggal-körömmel.
A ballibák éppen elgágogták hattyúdalukat. Ez jó jel mindenképpen.
Csakis olyan ellenzéknek van jövője, mely képes felmondani a ballib konszenzust, azaz szakít a rendszerváltozás hazugságával.
a fenti hozzászólásból. Nem egyértelmű de erre hajaz. Ezért gondoltam legegyszerűbb ha megkérdem az íróját.
Ezt honnan olvastad ki? Aki keresztény, az lehet bármi, ide értve azt is: lehet bármilyen politikai irányzat híve. Ismerek fasiszta keresztényt, kommunista keresztényt, liberális keresztényt, szocilalista keresztényt, konzervatív keresztény, Mon: ballib keresztényt, fideszest, jobbikost.
Ez mit jelent? Hogy, aki keresztény az automatikusan irányítható, tanulatlan, gyűlölködő és populizmusra hajlamos?
Orbán népszerűsége nem ettől van az egekben, hanem hogy rájött hogyan lehet befolyásolni az írányítható, gyűlölködő, tanulatlan réteget, beleértve a keresztényeket. Populizmussal és fiktív ellenségkereséssel. Azt meg leszarja, hogy ez hosszú távon milyen hatással van a gazdaságra.
A többség pedig egyáltalán nem tartja Orbánt a kisebb rossznak, csak a tesze-tosza “baloldal” képtelen összefogni és értelmes jelöltek kiállítani ezzel megosztva a szavazatokat. Orbán pedig az új választási törvényekkel jól kihasználja ezt és még jobban elaprózza az őt elítélő többséget.
Némi üröm az örömben, hogy 18-ra vagy 22-re a Jobbik lesz a második legnagyobb párt. Üröm mert a Jobbik egy radikális párt és begyűjtött sok bunkót. Öröm mert ha fidesz nagyságú párt akar lenni hangnemet és stílust kell váltania.
Mondjuk a magyar sajtó már ma sem arról szól mint nyolc tíz évvel ezelőtt. Ezekben az időkben ugyanis különböző emberi jogi, liberális és zsidó szervezetek adták egymás kezébe az újságok szerkesztőségi ajtajainak kilincseit, hogy beszámoljanak a magyar fasizmus elharapózásáról és persze arról, hogy a riportalany mennyire utál itt lenni és összecsomagolt bőröndökből élni. Na ez azóta megszűnt és így a szélsőjobbnak is más után kell néznie, aminek ellenállhat.