Egy évig halogattam az első rész folytatását. Most végre kész. A hibák visszajelzésére most is számítok!
Mássalhangzók:
Magyar mássalhangzók
A köznyelvben 25 rövid és 24 hosszú magánhangzó fonéma van, valamint 15 gyakori rövid és 9 hosszú allofón van. Leírásuk a fenti táblázat szerint (narancssárga színnel):
Orrhangok:
N 01 első: a normál m hang, így ejtjük a n-t is, ha b, m, p előtt áll,
N 01 második: az előbbi hosszú változata,
- N 11 első: a fenti allofónja, így ejtjük az m-t és az n-t f és v előtt,
- N 11 második: az előbbi hosszú változata,
N 31 első: a normál n hang,
N 31 második: az előbbi hosszú változata,
- N 91 első: a fenti allofónja, így ejtjük az n-t k és g előtt,
- N 91 második: az előbbi hosszú változata,
- N 61: a fenti allofónja, így ejtjük az n-t cs és dzs előtt,
N 71 első: a normál ny hang, így ejtjük az n-t is ty és gy előtt,
N 71 második: az előbbi hosszú változata.
Zárhangok:
K 01 – első: a normál p hang, így ejtjük a b-t is zöngétlen mássalhangzó előtt,
K 01 – második: az előbbi hosszú változata,
K 01 + első: a normál b hang, így ejtjük a p-t is zöngés mássalhangzó előtt,
K 01 + második: az előbbi hosszú változata,
K 23 – első: a normál t hang, így ejtjük a d-t is zöngétlen mássalhangzó előtt,
K 23 – második: az előbbi hosszú változata,
K 23 + első: a normál d hang, így ejtjük a t-t is zöngés mássalhangzó előtt,
K 23 + második: az előbbi hosszú változata,
K 71 – első: a normál ty hang, amikor zárhangként viselkedik, így ejtjük a gy-t is zöngétlen mássalhangzó előtt,
K 71 – második: az előbbi hosszú változata,
K 71 + első: a normál gy hang, amikor zárhangként viselkedik, így ejtjük a ty-t is zöngés mássalhangzó előtt,
K 71 + második: az előbbi hosszú változata,
K 91 – első: a normál k hang, így ejtjük a d-t is zöngétlen mássalhangzó előtt,
K 91 – második: az előbbi hosszú változata,
K 91 + első: a normál g hang, így ejtjük a t-t is zöngés mássalhangzó előtt,
K 91 + második: az előbbi hosszú változata.
Zár-réshangok:
KS 23 – első: a normál c hang, így ejtjük a dz-t is zöngétlen mássalhangzó előtt,
KS 23 – második: az előbbi hosszú változata,
KS 23 + első: a normál dz hang, így ejtjük a c-t is zöngés mássalhangzó előtt,
KS 23 + második: az előbbi hosszú változata,
KS 52 – első: a normál cs hang, így ejtjük a dzs-t is zöngétlen mássalhangzó előtt,
KS 52 – második: az előbbi hosszú változata,
KS 52 + első: a normál dzs hang, így ejtjük a cs-t is zöngés mássalhangzó előtt,
KS 52 + második: az előbbi hosszú változata,
- KS 71 – első: a ty allofónja, amikor zár-rés hangként viselkedik, így ejtjük a gy-t is zöngétlen mássalhangzó előtt,
- KS 71 – második: az előbbi hosszú változata,
- KS 71 + első: a gy allofónja, amikor zár-rés hangként viselkedik, így ejtjük a ty-t is zöngés mássalhangzó előtt,
- KS 71 + második: az előbbi hosszú változata.
Réshangok:
X 11 – első: a normál f hang, így ejtjük a v-t is zöngétlen mássalhangzó előtt,
X 11 – második: az előbbi hosszú változata,
X 11 + első: a normál v hang, így ejtjük az f-t is zöngés mássalhangzó előtt,
X 11 + második: az előbbi hosszú változata,
- X 71 -: a j hang allofónja zöngés mássalhangzó után, ha utána szünet vagy zöngés mássalhangzó következik,
- X 72 +: a j hang allofónja zöngétlen mássalhangzó után, ha utána szünet vagy zöngétlen mássalhangzó következik,
- X 81 – első: a h hang allofónja szótag végén, mély magánhangzó után,
- X 81 – második: az előbbi hosszú változata,
- X 91 + első: a h hang allofónja szótag végén, magas magánhangzó után,
- X 91 + második: az előbbi hosszú változata,
S 23 – első: a normál sz hang, így ejtjük a z-t is zöngétlen mássalhangzó előtt,
S 23 – második: az előbbi hosszú változata,
S 23 + első: a normál z hang, így ejtjük az sz-t is zöngés mássalhangzó előtt,
S 23 + második: az előbbi hosszú változata,
S 52 – első: első: a normál s hang, így ejtjük a zs-t is zöngétlen mássalhangzó előtt,
S 52 – második: az előbbi hosszú változata,
S 52 + első: a normál zs hang, így ejtjük az s-t is zöngés mássalhangzó előtt,
S 52 + második: az előbbi hosszú változata.
Közelítőhangok:
- J 11 +: a v allofónja, szó elején és két magánhangzó között fordul elő egyes ejtésekben,
J 71 + első: a normál j hang,
J 71 + második: az előbbi hosszú változata,
J 121 -: a normál zöngétlen h hang,
- J 121 +: az előbbi allofónja, magánhangzók között,
- ɭ 31 első: az r hang allofónja,
- ɭ 31 második: az előbbi hosszú változata.
Pergőhangok:
- R 31 első: az r hang allofónja,
- R 31 második: az előbbi hosszú változata.
- Ɽ 31 + első: az r hang allofónja,
- Ɽ 31 + második: az előbbi hosszú változata.
Legyintőhangok:
Я 31 első: a normál r hang,
Я 31 második: az előbbi hosszú változata.
Oldalhangok:
L 31 első: a normál l hang,
L 31 második: az előbbi hosszú változata,
- L 71: az l hang allofónja gy, ny, ty előtt.
*
Bolgár mássalhangzók
A köznyelvben 36 magánhangzó fonéma van, közülük 20 kemény, 16 lágy fonémából 12 az összes nyugat-bolgár nyelvjárásban hiányzik, 4 pedig a nyugat-bolgár nyelvjárások többségében hiányzik. Ezeken kívül van még 14 gyakori allofón. Leírásuk a fenti táblázat szerint (zöld színnel):
Orrhangok:
N 01 első: a normál м hang,
N 01 második: az előbbi lágy változata, a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette м + й az ejtés,
- N 11 első: a fenti allofónja, így ejtjük az м-t és az м-t ф és в előtt,
N 31 első: a normál н hang,
N 31 második: az előbbi lágy változata, egyes nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette н + й az ejtés,
- N 71: az előbbi allofónja, normál ny hang, egyes nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette н + й az ejtés,
- N 91: a fenti allofónja, így ejtjük az н-t к és г előtt.
Zárhangok:
K 01 – első: a normál п hang, így ejtjük a б-t is zöngétlen mássalhangzó előtt valamint szó végén,
K 01 – második: az előbbi lágy változata, a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette п + й az ejtés,
K 01 + első: a normál б hang, így ejtjük a п-t is zöngés mássalhangzó – kivéve в – előtt,
K 01 + második: az előbbi lágy változata, a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette б + й az ejtés,
K 23 – első: a normál т hang, így ejtjük a д-t is zöngétlen mássalhangzó előtt valamint szó végén,
K 23 – második: az előbbi lágy változata, egyes nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette т + й az ejtés,
- K 71 -: аz előbbi allofónja, ez a normál ty hang, egyes nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette т + й az ejtés,
K 23 + első: a normál д hang, így ejtjük a т-t is zöngés mássalhangzó – kivéve в – előtt,
K 23 + második: az előbbi lágy változata, egyes nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette д + й az ejtés,
- K 71 +: аz előbbi allofónja, ez a normál gy hang, egyes nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette д + й az ejtés,
K 91 – első: a normál к hang, így ejtjük a г-t is zöngétlen mássalhangzó előtt valamint szó végén,
K 91 – második: az előbbi lágy változata, a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette к + й az ejtés,
K 91 + első: a normál г hang, így ejtjük a к-t is zöngés mássalhangzó – kivéve в – előtt,
K 91 + második: az előbbi lágy változata, a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette к + й az ejtés.
Zár-réshangok:
KS 23 – első: a normál ц hang, így ejtjük a дз-t is zöngétlen mássalhangzó előtt valamint szó végén,
KS 23 – második: az előbbi lágy változata, a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette ц + й az ejtés,
KS 23 +: a normál дз hang, így ejtjük a ц-t is zöngés mássalhangzó előtt,
KS 52 -: a normál ч hang, így ejtjük a дж-t is zöngétlen mássalhangzó előtt valamint szó végén,
KS 52 +: a normál дж hang, így ejtjük a ч-t is zöngés mássalhangzó előtt.
Réshangok:
X 11 – első: a normál ф hang, így ejtjük a в-t is zöngétlen mássalhangzó előtt valamint szó végén,
X 11 – második: az előbbi lágy változata, a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette ф + й az ejtés,
X 11 + első: a normál в hang, így ejtjük a ф-t is zöngés mássalhangzó – kivéve в – előtt,
X 11 + második: az előbbi lágy változata, a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette в + й az ejtés,
- X 71 +: a й allofónja,
X 91 -: a normál х hang,
- X 91 -: az előbbi allofónja szó végén, ha a következő szó zöngés mássalhangzóval kezdődik,
S 23 – első: a normál с hang, így ejtjük a з-t is zöngétlen mássalhangzó előtt valamint szó végén,
S 23 – második: az előbbi lágy változata, a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette с + й az ejtés,
S 23 + első: a normál з hang, így ejtjük az с-t is zöngés mássalhangzó – kivéve в – előtt,
S 23 + második: az előbbi lágy változata, a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette з + й az ejtés,
S 52 -: a normál ш hang, így ejtjük a ж-t is zöngétlen mássalhangzó előtt valamint szó végén,,
S 52 +: a normál ж hang, így ejtjük az ш-t is zöngés mássalhangzó – kivéve в – előtt.
Közelítőhangok:
J 71 +: a normál й hang,
- J 84 +: az л allofónja, egyes ejtésekben fordul elő,
- J 92 +: az л allofónja, egyes ejtésekben fordul elő,
- ɭ 31 első: az р hang allofónja,
- ɭ 31 második: az előbbi lágy változata, a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette р + й az ejtés.
Pergőhangok:
R 31 első: a normál р hang,
R 31 második: az előbbi lágy változata, a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette р + й az ejtés.
Oldalhangok:
L 27 első: a normál л hang,
L 27 második: az előbbi lágy változata, egyes nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette л + й az ejtés,
- L 45: az előbbi allofónja, е és и előtt fordulhat elő,
- L 71: az előbbi allofónja, egyes nyugat-bolgár nyelvjárásokban hiányzik, helyette л + й az ejtés.
*
Fonéma: olyan hang, mely jelentésmegkülönböztető szerepet játszik.
Allofón: olyan hang, mely jelentésmegkülönböztető szerepet nem játszik:
– kötelező allofón: a hangkörnyezet alapján kötelezően realizálódik,
– opcionális allofón: ejtése szabad választás függvénye.
*
Igen, ebben természetesen igazad van. Igyekeztem inkább érthető lenni és nem tudományos.
Az első részhez írt hozzászólásomat ismételném, mert itt is belekerült, hogy a fonéma “hang”:
A fonéma nem hang, hanem a hangból elvonatkoztatott nyelvi alapegység. A fonéma gyakorlatilag annak a képzetnek felel meg, ami az agyunkban egy hang hallatán megjelenik. A magyar ábécében nagyjából minden betűnek egy fonéma felel meg. Kivételek: w, x, és az egyedül álló y. A j és ly régen külön fonéma volt, ma már az ejtésük egybe esik, egy fonémát jelölnek.
Nagyon alapos munka egyébként!
A görögök legnagyobb része elszlávosodott még a bolgárok előtt, az V-VI. században, a szláv betelepülés idején.
Én a térség trák-illír őslakosságának vagyok a leszármazottja.
A görög nyelvi hatás szinte csak szavakban látható.
Σαρδικῇ eredetileg, tehát Szardika, de jó Szerdika, Szerdice, Szerdiszen, meg még sok alakban is. De hova lettek a görögök? Csak nem te is tőlük származol részben? És ez a nyelvben is kimutatható?
Szerdikai. Görögül.
Jó, jó, de milyen nyelven beszéltek a szardikai zsinaton? 🙂